Az osztrák államfő szerint is folytatni kell a 200 áldozat felkutatását

Tárlat a mészárlás helyszínén

2012. március 27., 08:28 szerző: Gyuricza Ferenc, Horváth A. Attila
Rohonc - Heinz Fischer osztrák szövetségi elnök részvételével vasárnap átadták a burgenlandi település határában létesített szabadtéri múzeumot, amely a második világháború végén a térségben meggyilkolt munkaszolgálatosoknak állít emléket.
A keresztcsűrnek vagy keresztpajtának nevezett rohonci (rechnitzi) emlékhelyet közel egy évtizede rendszeresen látogatják a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség képviselői, akik ezúttal is főhajtásra érkeztek az ausztriai településre. Különleges volt a mostani alkalom: a hitközséggel baráti kapcsolatot ápoló osztrák REFUGIUS civil szervezet a keresztpajta közelében modern tárlatot alakított ki, korabeli tárgyakkal, fotókkal, videókkal, életrajzokkal, írásos ismertetőkkel dokumentálva a magyar zsidó munkaszolgálatosok meghurcolását és meggyilkolását. A történeti kutatások szerint 1945. március 24-én ezer magyar zsidót szállítottak vonattal Kőszegről Rohoncra és délebbi táborokba, ahol a Délkeleti Falnak nevezett katonai véderőrendszer építésén kellett dolgozniuk. Mintegy kétszáz munkaképtelen embert visszavittek a rohonci állomásra - további sorsuk ismeretlen -, körülbelül 180, a keresztpajtában elszállásolt munkaszolgálatost pedig március 25-ére virradóra meggyilkoltak a közeli Batthyány-kastélyban bajtársi találkozót tartó nemzetiszocialista fegyveresek. További 20 magyar zsidót másnap este öltek meg.

A Zalaegerszegi Zsidó Hitközséget képviselô Siklósi Vilmos (balról), Árvai József és Preisz József a megemlékezésen. Portré: Heinz Fischer - Fotó: Horváth A. Attila

Paul Gulda zongoraművész, a történtek feltárásán dolgozó REFUGIUS egyesület társelnöke a vasárnapi megemlékezésen úgy fogalmazott: nem akarnak azok közé tartozni, akik hallgatnak a múltról, ezért olyan teret hoztak létre Rohoncon, ahol az igazság érezhető és megrázó . Oliver Dantine evangélikus lelkész és dr. Paul Iby katolikus püspök beszéde után az egerszegi zsidó hitközség elnöke, Siklósi Vilmos szólt a megjelentekhez:

- Itt nálatok érezzük, hogy fontos az emlékezés. Itt nálatok érezzük, hogy megbocsátani szabad, de felejteni soha - hangsúlyozta, majd átadta Paul Guldának a hitközség és a Remény Támogatási Közalapítvány Másokért emlékplakettjét. A budapesti dr. Vadász Gábor - akinek apját és nagybátyját gyilkolták meg a nácik Rohoncon - emlékeztetett rá, hogy mind a mai napig nem találták meg a 200 áldozat tömegsírját. - A sírokat nem a föld nyelte el, hanem az akkori rohonciak hallgatása - mondta, ugyanakkor megköszönte az új nemzedéknek, hogy szembe tud nézni e bűnökkel.

A koszorúk és az emlékezés köveinek elhelyezése után osztrák és magyar közéleti személyiségek, zsidó és keresztény vallási vezetők részvételével átadták az új szabadtéri múzeumot. Heinz Fischer osztrák államfő elmondta: bár még nem találták meg a mészárlás áldozatait, a kutatást folytatni kell. Ez a jövő fontos feladata, szembe kell nézni ugyanis a történelem legsötétebb fejezetével - tette hozzá.


KATONAI VÉDVONALAT ÉPÍTETTEK
Az emlékhely dokumentációja szerint a Vörös Hadsereg ellen kialakított katonai védvonal, a Délkeleti Fal vagy Délkeleti Sánc (Südostwall) építésén mintegy 40 munkatábor magyar zsidó foglyait dolgoztatták a nemzetiszocialisták. E foglyok egy részét a mauthauseni és gunskircheni koncentrációs táborba irányították – ezek voltak a hírhedt „halálmenetek”. A táborok felszámolásakor , 1945 márciusában a betegeket vagy megölték, vagy hátrahagyták, hogy a Waffen-SS egységei gyilkolják meg őket.

Gyuricza Ferenc, Horváth A. Attila

Facebook