Teljesen megújulna a Göcseji Falumúzeum, Európában egyedülálló kínálattal

2014. augusztus 13., 20:55 szerző: Horváth A. Attila
komment
Jelentős beruházásra van szükség ahhoz, hogy a falumúzeum Zalaegerszeg idegenforgalmi vonzerejét növelő, valóban felejthetetlen élményt nyújtó turisztikai létesítménnyé váljon, amely megfelel a 21. századi elvárásoknak. A fejlesztési tervek elkészültek.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

Ha meg is valósulnak, Európában egyedülálló attrakció jöhet létre a megyeszékhelyen Göcseji Falumúzeum és Néprajzi Élménypark elnevezéssel. A 10 évre vonatkozó (2014-2024) fejlesztési stratégiát Varju András, a Göcseji Múzeum osztályvezetője készítette, nemrég pedig Balaicz Zoltán alpolgármester, polgármesterjelölt tájékozódott a helyszínen a tervekről, amelyek – megfogalmazása szerint – tökéletesen illeszkednek a megújuló turisztikai koncepcióhoz.

– Így a következő ciklus egyik legfontosabb feladata, hogy közösen dolgozzunk a skanzen fejlesztésén és élettel való megtöltésén – jelezte Balaicz Zoltán.

Fontos célkitűzés, hogy a falumúzeum a korszerűsítésekkel együtt is meg tudja őrizni jellegzetes göcseji hangulatát. A fejlesztési stratégia értelmében rendezni kell a közönségkapcsolatokat, ennek részeként új parkolókra és fogadóépületre, valamint jobb kerékpáros összeköttetésre van szükség, a korábbi vasúti nyomvonalon készülő elkerülő út pedig a skanzen megközelíthetőségét javítaná. A belső utak rekonstrukciója az egyik legsürgetőbb teendő, és a közműhálózat fejlesztése is aktuális feladat. Ugyancsak indokolt volna kialakítani a „mindennapi vendéglátás” infrastruktúráját; a falumúzeum előtti téren göcseji csárda épülne, mellette úgynevezett lábas pajta adhatna otthont a különféle rendezvényeknek (akár baráti, családi összejöveteleknek), továbbá odabent, a skanzen területén, a Zala-holtág partján hangulatos falusi kiskocsma nyílna.

Táborozó gyerekek a falumúzeumban. A fiatalokra is több élmény vár, ha megvalósulnak a fejlesztések (Fotó: Katona Tibor)

Mindemellett a falumúzeum elsődleges küldetése a kulturális értékek megóvása és továbbörökítése marad, a muzeológiai, szakmai szempontok tehát nem sérülhetnek. A stratégia értelmében érdemes volna bővíteni a hagyományos faluképhez tartozó lakó- és közösségi épületeket körét. „A Skanzen jelenleg a 19. század közepére jellemző faluképet mutat. Hiányoznak belőle a kicsit később jellemzővé vált gyönyörű göcseji téglaépületeink. Elsősorban a kódisállásos lakóházak, amelyeket érdemes lehet felépíteni” – fejti ki a stratégiában Varju András.

A jelenlegi fogadóépületbe költöznének (belső átalakítást és bővítést követően) a múzeumpedagógiai foglalkozások, míg az épület mögötti ligetben megfelelő helye lehetne a szabadtéri programoknak, játékoknak. Szintén a nagyobb volumenű fejlesztések közé tartozna egy élményközpont kialakítása: Népi Játszó- és Kalandpark, a holtág vízi élővilágát megismertető élménysziget, a helyi terményeket népszerűsítő Göcseji Mintakert és a vidékre jellemző vad-, illetve haszonállatok bemutatóhelyszíne várna a látogatókra.

A Finnugor Néprajzi Park területén egy magyar falusi utcaképet bemutató épületsort tervez kialakítani a múzeum. Ezek az épületek lakhatók lennének: egyrészt a kutatókat lehetne itt autentikus környezetben fogadni, másrészt kiadható apartmanként bevételt is hozhatnának a múzeumnak. Mindezek a létesítmények Öko Építészeti Kutatóhelyként funkcionálnának, az élménypark energia-igényét pedig – a fenntarthatóság érdekében – megújuló energiaforrások biztosítanák. A jelenlegi foglalkoztatóház földszintjén továbbra is konferenciaterem üzemelne, a tetőtérben szakkönyvtárat rendeznének be.

– Szeretnénk, ha majdnem teljes egészében megújulna a Göcseji Falumúzeum. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az a „göcseji varázslat”, amit a meglévő épületegyüttes nyújt, megmaradna, de mellette a 21. század elvárásainak is meg kell felelni – összegzett lapunk érdeklődésére Varju András. Mint mondta, a tervezett területegységeken jól megférnek egymás mellett a különböző funkciók. Például régóta hiányoznak a skanzenből azok a vendéglátóhelyek, ahol megpihenhetnek, kikapcsolódhatnak a látogatók. Fontos az is, hogy újraértelmezzék az olajipari múzeummal a kapcsolatot, ezáltal megfelelő legyen az átmenet a 19. és a 20. századi környezet között. Emellett továbbépítenék a Göcseji Falumúzeumot, hiszen hiányoznak még bizonyos közösségi épületek, például egy iskola. Ezeket, illetve a 20. század elejéről származó épületeket is szeretnék a következő időszakban a közönség elé tárni.

Horváth A. Attila

2014. augusztus 13., 20:55 szerző: Horváth A. Attila

Hozzászólások

Részletes műsor



Műsorok betöltése...