Terv a metróügy rendezésére - várhatóan félév múlva kell fizetni

- Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentése alapján a négyes metró miatt végül 76,6 milliárd forintot követelhet vissza Magyarországtól az Európai Bizottság. A feltételes mód várhatóan mikor válik kijelentővé?

- Amikor megérkezik a hivatalos, magyar nyelvű bizottsági jelentés. De egyelőre csak a 2012 februárja és 2016 novembere közt folytatott OLAF-nyomozás százoldalas angol nyelvű összefoglalója van a birtokunkban, ezt december közepén kaptuk kézhez. Amint befut a brüsszeli jelentés, lesz két hónapunk megválaszolni az uniós testület által feltett kérdéseket. Utána ismét az EU térfelén pattog a labda, négy hónapon belül dönthet arról, hogy alkalmaz-e bármilyen bírságot Magyarországgal szemben.

- A 452 milliárd forintos metróberuházáson belül 272 milliárdnyi szerződésállomány érintett korrupcióval, melyből 167 milliárd lehet a tényleges károkozás. Az e mögött álló 76,6 milliárd forintnyi uniós forrást venné vissza Brüsszel. Maradt mozgástér az alkudozásra?

- Megalapozottak azok a bűncselekményekre utaló vádak, melyeket az OLAF-jelentés tartalmaz. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy ez nem egy szakmai vita az Európai Bizottsággal, hanem tényállításokkal állunk szemben. Feketén-fehéren le van írva, kik, milyen cégeken keresztül, hogyan loptak el közpénzeket. Ez egy jelentős különbség azokhoz az ügyekhez képest, ahol szakmai érvek és ellenérvek feszülnek egymásnak. Ilyen volt például az aszfaltügy, melyben végül jelentősen megváltozott a brüsszeli álláspont, Magyarország pedig megkapott korábban visszatartott több mint 170 milliárd forintot. A négyes metrónál viszont arról van szó, hogy uniós és állami fejlesztési pénzeket felhasználó szervezetek a rájuk bízott munkát a közcél helyett a magáncél érdekében végezték el. A szabálytalanságok közé tartozik többek között a metrókocsik beszerzése, az állomások belsőépítészete és a metró elektromos áramellátása is.

Csepreghy Nándor: A terv az, hogy az adófizetői forintokból csak az előfinanszírozás hárul a büdzsére, ezt a pénzt majd be kell hajtani azokon, akik a bűncselekményeket elkövették Fotó: Móricz-Sabján Simon

- Ha véglegesnek tekintjük a hazánk költségvetését is jelentősen megterhelő bírságot, honnan lesz forrás a visszafizetésre?

- A magyar költségvetés likviditási helyzete évek óta stabil. Ezt a tételt tudja finanszírozni, ha az említett forgatókönyv úgy hat hónap múlva bekövetkezik. A terv az, hogy az adófizetői forintokból csak az előfinanszírozás hárul a büdzsére, ezt a pénzt majd be kell hajtani azokon, akik a bűncselekményeket elkövették. Mivel az OLAF-jelentés több tucat magánszemélyt és vállalatot ténylegesen megnevez, világosan körvonalazódik ez a kör.

- Ezek szerint feleslegesen aggódnak azok, akik máris a kórházak vagy iskolák adósságához viszonyítják a több tízmilliárdos összeget?

- Ilyesmivel várhatóan a baloldali pártok állhatnak elő, hogy eltereljék a figyelmet jobb esetben a politikai, rosszabb esetben a büntetőjogi felelősségükről.

- Az OLAF látómezőjéről azért 2010 után sem tűnt el Magyarország. A korrupciógyanús gócpontokat tekintve Romániánál és Bulgáriánál jobban állunk, de zajlott és zajlik jó néhány vizsgálat a hazai fejlesztések körül.

- Valóban vannak lezárt és folyamatban lévő további ügyek. Ugyanakkor a vizsgálatok magas száma abból is adódik, hogy a jelenlegi ellenzéki pártok, amelyek nem kaptak akkora társadalmi felhatalmazást a legutóbbi választásokon, mint amekkorát szerettek volna, Brüsszelben keresnek maguknak politikai legitimációt. Az OLAF-nyomozások jelentős része mögött ezek a feljelentések állnak, ez pedig kárt okoz Magyarországnak. Amíg egy-egy ilyen vizsgálat folyik, addig megállíthatnak vagy felfüggeszthetnek hazánknak járó uniós kifizetéseket. Később rendszerint ezeket szintén folyósítják, de a köztes időben az így keletkező réseket csak a magyar költségvetésen belüli átcsoportosítással lehet betömni, amit adott esetben másra is lehetne fordítani. Ahol viszont ténylegesen visszaélések történtek, ilyen volt például a szociális szövetkezetek ügye, ott a magyar kormány a bűnüldöző szervek részére minden kért dokumentumot átadott. Nem szeretnénk azt a látszatot kelteni, hogy nincsenek szabálytalanságok az uniós források felhasználása körül, de ezek egyedi ügyek, nem pedig rendszerszintű problémák.