Újrainduló húsipari képzés

Mint azt Bene Csabától, a Nagykanizsai Szakképzési Centrum főigazgatójától megtudtuk: vállalkozók részéről jelentkezett az igény, hogy induljon Nagykanizsán húsipari szakképzés. A program igen nagy hiányt pótol, hiszen megyénkben most már évek óta nem képez egyetlen oktatási intézmény sem mezőgazdasági és húsipari szakmunkásokat.

– Elképzeléseink szerint két vonalon hirdetjük meg a képzést, az egyik a 9-edik évfolyamon a nappali képzés, a másik pedig a felnőttoktatás – bocsátotta előre Bene Csaba. – Előbbire február 15-ig jelentkezhetnek a most nyolcadikos diákok, a felnőttképzés elindítását pedig szeptemberben tervezzük, tavasz végéig véglegesítjük a létszámot. A nappalin  10-15 fős induló évfolyammal már elégedettek lehetünk. Anda Zoltán, az NSZC főigazgató-helyettese kérdésünkre jelezte: a nappali rendszerben a 3 éves program során az elmélet és a gyakorlat aránya 30 és 70 százalék, tehát meglehetősen gyakorlatorientált lesz az oktatás-képzés.

Képünkön munkában a gyakorlati oktatás helyszínéül szolgáló nagykanizsai húsüzemben Kárász László és Friskó Ferenc

– Ez persze, nem jelenti azt, hogy aki jelentkezik, mindenkit felveszünk, hiszen egy szintet mégiscsak teljesíteni kell mindenkinek már a képzésbe való belépéskor az elmélet és az alapműveltség vonatkozásában is ahhoz, hogy a későbbiekben meg tudjanak felelni az elvárásoknak – jelezte Anda Zoltán.

Azt már ismét Bene Csabától hallottuk, hogy a képzés most szerepel a hiányszakmák városi listájában, s a „hiányszakmás” képzésekben a tanulók tanulmányi eredménytől függően 5-15 ezer forintnyi ösztöndíjat is kaphatnak havonta. Az intézmény a következő tanévre vonatkozóan is javasolta a közgyűlésnek, hogy hiányszakmaként tartsa nyilván a húsipari programot, s habár erről még nem született döntés, vélhetően szeptembertől is ott lesz azon a bizonyos listán.

Sertéscombot bont a nagykanizsai üzemben Csizmadia Alfréd. Szükség lesz az utánpótlásra Fotó: Szakony Attila

A gyakorlati oktatás helyszínéül a nagykanizsai Kanizsa Hús 2000 Kft. helyi húsüzeme, illetve nagykanizsai, keszthelyi és tapolcai üzlete szolgálna a tervek szerint, hiszen a tanulóknak a kereskedelemben, a húsipari termékek értékesítésével foglalkozó üzletekben is helyt kell állniuk.

– Azért vállaltuk a tanulók gyakorlati oktatását, mert mi magunk is szakemberhiánnyal küzdünk – hallottuk Kutfej József ügyvezetőtől. – Ez egyébként nem egyedi, hanem általános jelenség, sajnos, a fiatalabb húsipari szakemberek nagy része külföldön vállalt, vállal munkát. Mi 55 főt foglalkoztatunk, ennek a létszámnak körülbelül a 20-25 százaléka néhány éven belül nyugdíjba megy és nem látjuk az utánpótlásukat. Másrészt a húsiparban manapság sok betanított munkás dolgozik az átfogó módon felkészített szakmunkások helyett, ami valljuk be, nem az igazi. A húsipari termékfeldolgozás sokkal összetettebb, komplexebb terület annál, semmint hosszú távon megoldható lenne a minőségi termelés betanított munkásokkal.

Kutfej József hozzátette: a húsipari szakmának régen volt becsülete, s általában az élelmiszeripari szakmáknak – ma viszont sajnos, a társadalom ezeket ismeri el a legkevésbé. Ez is az oka annak, hogy sokan a szakemberek közül a külföldi munkavállalás mellett döntöttek.

– Sajnos, a mai magas járulékterhek miatt mi, foglalkoztatók pedig nem tudjuk ugyanazt a bérszínvonalat biztosítani, amit egy külföldi munkáltató, de reményeink szerint ez hosszú távon változni fog – jelentette ki Kutfej József. – S reméljük, hogy lesznek majd olyanok, akik a mi szakmánkat választják, mert ennek is megvan a maga szépsége.

Kutfej József üzlettársa, Horváth György pedig arról beszélt: számukra nagyon fontos a képzés beindítása, és bár tudatában vannak annak, hogy a végzett szakemberek közül akár többet is bizonyosan elszívna Nyugat-Európa, de ha csak néhányan maradnának Kanizsán, már velük is nyerne a vállalkozás.