Vinarium-torony - A lendvai kilátó négy országba nyújt bepillantást

A napsütésben messziről csillognak az acélcsövek, amelyek csavart elrendezésben nyúlnak egymás mellett az ég felé. A csöveken belüli csupa üveg lapok pedig szinte átláthatóvá teszik az egész építményt. Mindezek mind elmondhatók a Lendva-hegy tetejére épült Vinarium-toronyról, Szlovénia legmagasabb kilátójáról. Az építmény szerkezete hivatalosan is fonott acélcső stílusúnak nevezendő. A torony lábánál lévő demonstrációs táblákon is azt hirdetik, mintha kosár vesszőkből, vagy spagetti tészta szálakból csavarták volna össze a torony tartóvázát.

Tény, a szeptember elején átadott toronyról, a tervek megpillantásától kezdve sokat vitatkoztak a helybéliek. Voltak akik táj idegennek állították be az építményt, most viszont sokan inkább csodálják, s alig várják, hogy a hangtalan gyorslift a magasba repítse őket, hogy megnézhessék, milyen is Lendva madártávlatból.

Gyönyörű! Innen – nincs jobb szó rá -  jólfésült a szőlőhegy. A magasból a szőlősorok olyan rendben sorakoznak, mintha csak megfésülték volna a hegy oldalát. És amerre csak ellátunk mindenütt a pedáns gondozottság mosolyog ránk.

- Igazából még csak 15 napja üzemelünk, de hétvégén sorba kell állni a feljutáshoz, mert biztonsági okokból egyszerre csak ötven fő lehet fönt teraszon. Jobbára most még a szlovének látogatják, de jönnek horvátok, magyarok és osztrákok is. A vendégek között azonban volt már dél-afrikai, vietnami, s egyesült államokbeli látogatónk is. Igaz, statisztikát hivatalosan csak októbertől fogunk vezetni, de azért a belépő váltásnál most is érdeklődünk, a ki honnét jött iránt – mondja készségesen Kovacsics Mihály a torony üzemeltetés vezetője.

A toronyról azt kell tudni, hogy 302 méter magas a hegytető amelyen áll, a szerkezet pedig 53,5 méter magas, a legfelső terasz 42 méternél helyezkedik el. A kilátót  2015. január 13-án kezdték el építeni, s már július 25-re el is készültek vele. A turisztikai célokat szolgáló beruházás az EU társfinanszírozásával valósult meg, az építés költsége 1 millió 800 ezer euróra rúgott, amiből az uniós támogatás  950 ezer euró volt. A toronyból Szlovéniára, Magyarországra, Horvátországra és Ausztriára is elláthatunk. Magyarország és Horvátország közvetlenül a szomszédja Lendvának, hiszen mindössze néhány kilométer választja el a települést a határoktól, Ausztria pedig úgy negyven kilométerre van tőlük.

A legfelső teraszon a nemesacél karzat lapjába be is vésték az egyes városok irányát és távolságát. Magyarország esetében,  a többi között megtaláljuk Nagykanizsát, 42 km, Pécset 147 km, Villányt 172 km. A másik irányban: Lentit, 8 km, Zalaegerszeget, 41 km, Pannonhalmát, 146 km, vagy  Budapestet,  222 km, és Kékestetőt,  306 km. Olyan  helyek kerültek az acél lapra, amelyek az adott országban turisztikai szempontból érdekesek lehetnek a toronyot látogatók számára. A toronyba gyalog is fel lehet menni, 240 lépcsőt kell legyűrni,  viszont telesen biztonságos a feljutás, kiesni nem lehet sehonnét sem.

A kilátót eleve a szőlészet, a borászat szolgálatába kívánták állítani megálmodói, azt szeretnék elérni vele, hogy Lendvának nagyobb, regionális vonzása is legyen, ilyen szempontból a térség központjává válhasson.

- Amikor terveztük, akkor évi húszezer látogatóval számoltunk, de szerintem ennek a duplája, a negyvenezer kilátó vendég sem irreális várakozás, ami mindenképpen hasznot hoz a szőlőtermelőknek is – mondja Kovacsics Mihály, s hozzáteszi, hogy itt mindenki számára fontos a bortermelés a szőlőművelés, csak bortermelő egyesületből négy működik Lendván, vagyis szinte mindenki kötődik valamilyen módon a szőlőhöz.

Nem véletlen, hogy az Európai Borlovagrend figyelmét is felkeltette ez a létesítmény, sőt olyannyira, hogy domiciliuma (székhely)  tanúsító táblát is adományoztak a toronynak. A tábla azonban még nincs kitéve, mert:

- Keressük a helyét. Az a tervünk, hogy létesítünk a torony mellett egy kis bormúzeumot, s oda tesszük ki ezt a fontos tanúsítványt – mondja búcsúzóul az üzemeltetés irányítója.