Hírek

2017.05.24. 15:25

Lépésenként nőtt ki a semmiből - 60 éves az egerszegi Kertváros

ZALAEGERSZEG Emlékszel, amikor az Apáczai helyén még lucernás virult és oda jártak az őzek? Ha a válasz igen, vélhetőleg kertvárosi az illető.

Magyar Hajnalka

A napokban épp az emlegetett lucernás helyén álló művelődési központban található könyvtárban nyílt fotókiállítás a megyeszékhely legnagyobb városrésze, a 60 éve alakuló, bővülő Kertváros formálódásáról. A szervező a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár, amelynek igazgatója, Kiss Gábor szintén „oda valósi".

- A Kertvárosba nem lakni jön az ember, itt élni ennél több, életérzés - kezdi Kiss Gábor, aki a '90-es évek elején önkormányzati képviselőként is sokat tett a környék fejlődéséért. - A Kertváros, a megyeszékhely legnagyobb és egyik legkedveltebb városrésze. Mindig is jellemezte valami különleges kohézió, közösségi szellem. A lakosság úgy él, mint egy nagy faluban, az emberek ismerik egymást, közösen sétáltatják a kutyákat, járnak misére, programokra, klubokba. Máig őrzi levegős, szellős karakterét, a környék szépsége, a Jánka-hegy és az Alsóerdő közelsége pedig mindennapi öröm a szemnek.

Légifelvétel 2011-ből, előtérben a három „kötelező" kilencemeletes

Zalaegerszeg első írásos említésének 770. évfordulójához kapcsolódva a könyvtár fotós múltidézést kezdeményezett, így emlékezve meg a Kertváros 60 éves fejlődéséről. Megszólították a városrészben működő intézményeket, az óvodákat (Szent Család, Napsugár úti, Csillagközi), iskolákat (Liszt, Eötvös), a zeneiskolát, az Apáczai művelődési központot (amelyben korábban óvoda és iskola is honolt), s a plébániát. Az intézmények külön tablókon mutatják be múltjuk dokumentumait, életük fontos pillanatait. Emellett a Zalai Hírlap archívuma volt a tárlat fő fotóforrása, de a Göcseji Múzeum és az ott élők is hozzájárultak a kiállításhoz, különösen Szép András, aki a '70-es évek arculatáról őrzött meg felvételeket.

Kiss Gábor könyvtárigazgató Fotó: Pezzetta Umberto

Játszótéravatás 1970 őszén. Középen Kustos Lajos tanácselnök

- A Kertváros a semmiből nőtt ki lépésről lépésre, s mai formájában kész időutazást kínál. Az Éva-presszó szocreál épületétől indulunk déli irányba, ahol sátortetős családi házak csoportja tűnik fel - kalauzol képzeletben Kiss Gábor. - A Kertváros ezen szakasza a '60-as, '70-es években épült, amikor tömegével költöztek be Zalaegerszegre a környékbeli falvak lakói. Számukra e házak révén tovább élt az otthoni, falusias környezet hangulata. Mára ez a rész némileg zárványként ékelődik a város építészeti karakterébe, hiszen tovább haladva emelkedni kezdenek a házak. Az 1963-ban megnyitott Hegyalja utcától délre a KISZ-telep kétszintes, előkertes lakásai épültek meg, majd a hetvenes-nyolcvanas években a Pálóczi Horváth Ádám utca vonalától, valamint a Jánka-hegy felé eső oldalon is 4 szintes tömbházakat emeltek, több ütemben. Nem sokkal később a városrész szélén megépült három „kötelező" kilencemeletes is, majd lezárásként újabb családi házas övezet a Bodza utca vonalán.

Tanép építkezés az Alsóerdei úton 1985 májusában

Újabb óvoda épül a Kertvárosban 1979-ben

A Kertváros megszületése az 1950-es évek erős iparosításának következménye. Elindult a ruhagyár, a kőolajfinomító, a sajt- és vajgyár, növekedett a laktanya. A város lakossága az 1945-ös 14 ezerről 1960-ra 25 ezerre ugrott, s ennek nyomán valóságos lakásínség alakult ki. Ennek enyhítésére 60 évvel ezelőtt, 1957-ben a városvezetés 12,2 millió forint hitelt kért a kormánytól a lakásépítésre kinézett területek közművesítésére. Ekkor jelölték ki a Kertváros ősmagvát, a köztemető és a Mátyás király utca közötti 600 építési telken. Az első utcák 1959-ben kaptak nevet, s ugyanezen évben épült meg a Kertváros első intézménye, a mai Szent Család Óvoda elődje. A zeneiskola 1961-ben költözött „modern" épületébe, 1972-ben pedig az első iskola is benépesült (akkor Kilián, ma Liszt), amelynek udvarán népszerű kertmozi nyílt. A fenti intézmények előtt kanyargó út persze akkortájt még szűkebb volt, és Népköztársaságnak hívták. A rendszerváltás után megnyílt a lehetőség egy „saját" templom építésére is. Eleinte az Apáczai ÁMK fogadta be az istentiszteleteket, ám sokak összefogásaként 2004-ben felszentelhették az Átalszegett utcában a Mindszenty József emlékének ajánlott templomot.

Útépítés 1970 nyarán. Az időpontot a sétáló leány lófarka és viselete is hitelesíti Fotó: Archív

- A Kertvárost végigjárva gyakorlatilag az elmúlt fél évszázad építészeti stílustörekvéseit is tanulmányozhatjuk - fűzi az összegzéshez Kiss Gábor. - A szemünk előtt élnek a korszakok, nyitott könyv a városrész története. S talán éppen ezért olyan otthonos, megnyugtató és hazahívó ez a környék.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!