Napokon belül kiderül, rejt-e emberi maradványokat a Zrínyi-Újvár kútja

A korabeli források szerint ugyanis amikor a törökök elfoglalták a várat, az azt utolsó vérükig védelmező katonákat legyilkolták, tetemüket pedig a kútba szórták, hogy megmérgezzék velük a vizet.

Zrínyi-Újvárat (melynek helyét először dr. Vándor László régész határozta meg pontosan) gróf Zrínyi Miklós építtette 1661 tavaszán-nyarán a Mura és a Kanizsa-patak összefolyásánál. Dr. Vándor László, az azóta nyugalomba vonult megyei múzeumigazgató és somogyi kollégája, a szintén nyugalmazott múzeumvezető, dr. Költő László évek óta azon dolgozik, hogy megmentse az enyészettől Zrínyi-Újvár teljesen a föld alá került maradványait, s e munkában kiváló partnerre leltek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és annak tudományos rektorhelyettese, dr. Padányi József dandártábornok személyében, aki évről évre leendő katonatiszteket hoz a fővárosból és von be az ásatásba. Nélkülük rég megrekedt volna a feltárás.

Dr. Vándor László, dr. Költő László és Tóth Balázs, a háttérben az egykori kút, melynek a kimélyítése zajlik

– Már eddig is nagy kínlódások árán tudtuk folytatni a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, Őrtilos önkormányzata és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem támogatásával a kutatásokat, pedig Zrínyi Miklósnak ez az egyetlen olyan helye a mai magyar határokon belül, melynek kötődése van a költő-hadvezérhez – jelentette ki dr. Vándor László. – Ezért azt gondolom, nagyobb figyelmet érdemelne. Csak pályázati forrásokból, illetve a környékbeli önkormányzatok szerepvállalásával és a közszolgálati egyetem növendékeinek ingyenes munkájával jutottunk idáig. 2004-ben kezdtük el a feltárást, ám az azt követő években – egészen mostanáig – két dolog nem jött össze: a pénz és a kútásó szakember. Nagy szerencsénk, hogy a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága most is pályázott és nyert, így ezúttal minden rendelkezésre áll (a pénz pedig majdnem elég), elkezdhettük és reményeink szerint be is fejezhetjük a kút feltárását. Ehhez Kaposvárról hívtunk kútásót, akinek 7 méter mélységig sikerült lejutnia – számításaink szerint 15-16 méter mély lehetett a kút, így ha valóban ebbe szórták a tetemeket, lassan kell találnunk valamit.

Az eddig előkerült kályhacsempe-darabok néhány szebb példánya

Dr. Vándor László halkan jegyezte meg: ezidáig cserépkályha-csempedarabok kerültek elő, illetve két, feltételezhetően emberi csontdarab – ám ez még nem bizonyíték a tézisre, messzemenő következtetéseket nem lehet és nem is szabad leszűrni belőle. Az örömre majd csak akkor lesz okuk, ha újabb emberi maradványok kerülnek elő, még ha kis számban is, mert az azt jelezi: jó az út, amin járnak.

A kútásó brigád vezetőjétől, a kaposvári Tóth Balázstól megtudtuk: nem idegen tőle ez a kevéssé szokványos munka, ugyanis édesapja ásta ki a Nagykanizsához közeli Romlottvár szintén betemetett kútját is.

– Itt, Zrínyi-Újvárnál számításaink szerint körülbelül 60-70 köbméternyi, azaz 15-16 billenős IFÁ-ra való földet kell kitermelni – árulta el.

Azt dr. Költő László is hangsúlyozta: az elnyert pénz talán a feltárásra elég lesz, de a megóvásra semmiképp.

– Ez utóbbi azt jelenti, hogy fával ki kellene bélelni, felhozni a talajszint fölé egy méterrel, s megépíteni a kútházat – hallottuk tőle. – Ez körülbelül másfél milliós tétel lenne.

Kreiner Roland és Sánta István kerületvezető erdész a várhoz vezető, felújított fahídon

Azt már újra dr. Vándor László tette hozzá: a kút eredetileg 8 szögletű volt, s bádog, vagy rézlemez borítású, barokkos kupola fedte.

– Sajnos, erre nincs pénzünk egyelőre, így aztán csak reménykedni tudunk benne, hogy valaki segít majd – folytatta. – Szép volna, ha esetleg júniusra elkészülne, ugyanis 1664-ben ebben a hónapban esett el a vár.

Segíti Zrínyi-Újvár megmentését a Zalaerdő Zrt. is.

Két évvel ezelőtt számoltunk be róla, hogy a Zrínyi-Újvárhoz vezető fahidat (amit egyébként a közeli szőlőbirtokokra igyekvő gazdák is használtak) lezárták, mert nagyon megromlott az állaga és balesetveszélyessé vált. Habár akkor dr. Vándor Lászlóék és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem illetékesei mihamarabb szerették volna elvégezni a felújítást, ehhez segítséget, támogatást nemigen kaptak, illetve a híd későbbi kezelését sem akarta vállalni senki. A Zalaerdő Zrt. vezetése nemrég úgy döntött, hogy a közjóléti szempontokat is figyelembe véve, szakembereivel lebontatja az objektumot és a saját költségén, saját alapanyag felhasználásával új hidat épít.

Eddig körülbelül 7 méter mélységig ástak le a szakemberek

– A régi híd megépítéséhez is volt közünk, innét jött az ötlet, hogy vegyünk részt a helyreállításban – hallottuk Kreiner Rolandtól, a Zalaerdő Zrt. Nagykanizsai Erdészetének igazgatójától. – Tölgy fűrészárut használtunk a felújításhoz és szándékaink szerint sikerült egy masszív hidat készítenünk, amely a Mura visszaduzzasztásának is ellen tud állni. A fafelületeket jó minőségű vastaglazúrral kezeltük, s azt reméljük, hogy az új híd legalább 20 évig alkalmas lesz az átkelésre. S igaz ugyan, hogy ez az erdőrész nem a mi kezelésünkben van, de az erdészetünk működési területén fekszik, így szervesen illeszkedik részvénytársaságunk közjóléti szerepvállalásába. A hagyományos erdőgazdálkodási tevékenységünk mellett kiemelten fontosnak tartjuk, hogy az erdőben található erdei létesítményeket, kultúrtörténeti emlékhelyeket megőrizzük az utókor számára, illetve hogy azok az erdőlátogatók számára elérhetővé váljanak. A létesítmény üzemeltetéséről egyelőre nem esett szó, vélhetően ezt is erdészetünk végzi majd.

Kreiner Roland hozzátette: Zrínyi-Újvár több másik objektumát is felújították, így például megjavíttatták az emlékhelyhez vezető falépcsőt, valamint annak korlátját, felcsiszoltatták az emlékmű kőtábláját, az információs táblákat is felújították, egyet kivéve, mert az annyira elkorhadt, hogy a rajta lévő szöveg gyakorlatilag olvashatatlanná vált. Idővel azonban ez is megszépülhet.