Ragadozó madarak nyomában, látcsővel

Az egész országra kiterjedő akciót a Magyar Madártani Egyesület szervezi és koordinálja, ám a munkában más civil szervezetek és önkéntesek mellett a nemzeti parkok munkatársai is részt vesznek. Így Lelkes András természetvédelmi őr, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park nyugat-zalai tájegységvezetője is, aki ezúttal két munkatársával, Wachter Kingával és Právics Márkkal indult terepre. - A feladatunk nagy részét már pénteken elvégeztük, szerencsére sikerült azt befejeznünk az eső és a havazás előtt - foglalta össze Lelkes András. - Akkor a Miklósfai-tavaknál és a Mura mellett jártunk, vasárnapra így csak egy kisebb terület maradt vissza. A monitoring akció lényege, hogy az ország szinte teljes területét felosztják úgynevezett UTM-négyzetekre, melyek oldalhosszúsága 2,5 kilométer. Ezeket járják végig a madarászok, hogy aztán pontosan bejelöljék az ott észlelt ragadozókat.

- Az első madár, amit felfedeztünk, éppen egy réti sas volt - folytatja Wachter Kinga, akinek ez az első részvétele a sasszinkronokon. - Aztán sorra jöttek a többiek, vörös vércsék, kékes réti héják, s persze az egerészölyvek is. Ez utóbbiakból az első napon mintegy húszas nagyságrendben láttunk, míg héját és vércsét egy-két példányt. Sasból pedig nyolcat vagy kilencet, a bizonytalanság abból adódik, hogy ugyanaz az egyed többször látókörünkbe kerülhetett.

Lelkes András azt mondja, ez több, mint amit neki tavaly sikerült észlelnie. Ez mindenképpen örömteli tény, ugyanakkor azt is hozzáteszi, ezek a sasok mind kifejlett, idősebb, ivarérett példányok voltak. A fiatal madarak valami okból a telet most másutt töltik.

Közben Právics Márk felfedez egy újabb sast. A madár a Mura felett repül, jó kétszáz méternyi távolságban, s az erdő miatt alig néhány másodpercig látszik. Ennek ellenére mind a hárman biztosak benne, hogy ez olyan egyed volt, amit pénteken nem regisztráltak. Az észlelt réti sasok száma ezzel minimum kilencre, maximum tízre emelkedik.

- Nekem is ez az első sas-szinkronom, ám sast már láttam korábban is - magyarázza Márk. - Semmilyen másik ragadozó madárral nem keverhetőek össze, ez egyértelműen réti sas volt.

Lelkes András kérdésünkre azt is elmondta: azért januárban szervezik meg a sasszinkront, mert ilyenkor van a leghidegebb, és a hazánkban előforduló, illetve itt telelő állomány egy helyre, a vizes élőhelyek környékére koncentrálódik. A másik ok, hogy a sasok már készülnek a költésre, gyülekeznek a fészkeik körül, esetleg tatarozzák is azokat.

- Mivel jól ismerjük a táplálékszerző helyeiket, s többnyire már a fészkeiket is nyilvántartjuk, ezért céltudatosan keressük őket - magyarázta a természetvédelmi őr. - Arra, hogy az egész ország területét lefedjük, sokkal több emberre lenne szükség. Vannak példányok, amiket szabad szemmel nem is vennénk észre, ezért is szereljük fel magunkat kereső látcsővel és állványos spektív teleszkóppal. Ezekkel az eszközökkel már jó eséllyel érzékelhetőek.