Almával lesz finom - Utóérlelés után édes, leveses hússal örvendeztet meg minket

Ugyanis sokan nem tudják, hogy mikor érett valójában a datolyaszilva. Ezért termesztési és fogyasztási tanácsokkal látott el minket Harcz Endre és Harcz Balázs. A testvérpár egy becsehelyi, 370 fából álló datolyaszilva-ültetvény tulajdonosa.

– Hogy hazánkban miért kapta a datolyaszilva nevet, nem tudom megmondani, ugyanis semmi köze nincs se a datolyához, se a szilvához, hanem egy ébenfa-féle – bocsátotta előre Harcz Endre, aki más mediterrán gyümölcsfajok, így füge és kivi termesztésével is foglalkozik. – Nálunk egyébként hívják kákinak, kákiszilvának is, hiszen latin neve Diospyros kaki, nem véletlen, hogy más országokban kizárólag káki a neve. Habár a magyar elnevezés eredetét homály borítja, az bizonyos, hogy nagy biztonsággal termeszthető nálunk is.

Harcz Endre és Harcz Balázs a kákiszilva betakarítása közben. A citromsárga gyümölcs még közel sem érett, igen magas a csersav-tartalma Fotó: Harcz Endre

– Bármilyen talajon megterem, a fagyokat pedig mínusz 20 Celsius fokig tűri – vette át a szót Balázs. – Semmilyen kártevő nem támadja meg – hozzáteszem, most még, hiszen más, például Amerikából Európába érkezett növény esetében is előbb-utóbb behurcolták a faj kártevőit.

Azt már ismét Harcz Endrétől hallottuk, hogy a gyümölcs nem érik be a fán, olyan, mint a téli körte, vagy alma, tehát utóérlelni kell. A most sárgán leszedett, fanyar ízű gyümölcsök hűvös helyen, például egy pincében akár februárig is tárolhatók, ha pedig kedvünk szottyan az édes, leveses termés fogyasztására, néhányat egy almával együtt zacskóba teszünk, melynek a száját lezárjuk. A datolyaszilvát az almából áradó etiléngáz pár nap alatt beérleli és már fogyasztható is a vitaminbomba. Hozzátette: így kell eljárni a nagy áruházakban vásárolt citromsárga, szén-dioxiddal érlelt gyümölccsel is, amelynek íze azonban utóérlelés után sem közelíti meg a saját kertben termett zamatát.