Zalai földön termett - Az önellátásban biztosan segít a saját gyümölcsös

Burgonya, szőlő, pálinka, bor, beszélgetések, előadások, bemutatók, játékok, kemencében sült prósza, bográcsban főtt gulyásleves – a család apraja-nagyja találhatott magának programot szombaton. A zalai gyümölcsésznapon reggeltől kora estig terményekkel és belőlük készült finomságokkal ismerkedhettek a látogatók.

A szervezők olyan programot próbáltak összeállítani, mely szakemberek és érdeklődők számára is egyaránt érdekes lehet. Így többek között előadást lehetett hallani a hagyományos gyümölcsészetről, a pálinkfőzésről vagy a hagyományos kiskerti gazdálkodás fenntartásáról.

- Gyakran felmerül a kérdés, hogy a házi gyümölcsös, a kiskert manapság milyen szerepet tölthet be - fogalmazott dr. Szabó Lázár Ibolya, a Georgikon Majormúzeum és Élménygazdaság igazgatója. - Ha nem is teszik lehetővé a piacra gazdálkodást, de az önellátást segítik. Most éppen nincsen nagy divatja a háztájinak, de fenntartása célszerű. Egyértelmű, hogy helye van vidéken, a falusi életben.

Czinderi Laura és édesanyja, Czinderi Farkas Magdolna (ők láthatók a kép bal oldalán) a vendégeknek főzött, illetve mentaszörpöt is vásárolt Csalló Erikától és lányától, Csalló JúliátólFotó: Keszey Ágnes

Módszertani segítséget is kaptak az érdeklődők, hogy hogyan lehet önállóan termelni és gazdálkodni.

- A régi gyümölcsfajtáknak is megvan a helye, megférnek az új fajták mellett - mondta el az igazgató. - Kevesebb gondozást kívánnak. Fent kell tartani azt a biológiai sokszínűséget, melyet még őriznek a gazdálkodási hagyományok. Számos olyan fajta van, aminek megőrzése génállományként is nagyon fontos: azokat az ízeket, fontos tulajdonságokat meg kell tartani, melyek az új fajták mellett is lényegesek.

A résztvevők mindezekhez tanácsokat is kaphattak szakemberektől, termelőktől. A családi napon számos játék is várta a résztvevőket, akik finomságokat is kóstolhattak.

A program másik szervezője, a Göcsej Természetvédelmi Alapítvány több megyében szervez gyümölcsésznapokat, és Zalában is több hasonló programot, télen majd tanfolyamokat tudtuk meg a szervezet elnökétől.

- Itt mindenki megőrölheti a saját búzáját, elmondjuk, hogyan készülnek az aszalványok, lekvárok, a pálinka, a kézműves dolgok: például a kerámiaedények. Van,, akinek mindez ma is természetes, mert ilyen környezetben él, és ezt szeretné továbbadni, mert ebben sokkal jobban érzi magát, mint a mesterséges környezetben - hangsúlyozta Darázsi Zsolt, aki kérdésre azt is elmondta, hogy Zalában az alma, a körte, a szilva számít hagyományos gyümölcsnek, de újabban a kivi és a füge is szépen terem.