Nehéz hónapok, jó évjárat

Az idei évben egymáshoz igen közeli területeken is más hatások érvényesültek az időjárás miatt. A tavaszi fagyok és a nyári jégverések sok helyen jelentős pusztítást végeztek, míg máshol a természeti csapások elkerülték, vagy kevésbé károsították a szőlőket.

– Mikrokörzetekről lehet beszélni, borvidékekre sem lehet általánosítani. A természeti csapás döntő mértékben hatott akár Somló vagy bizonyos balatoni és zalai területeken. A Balaton-felvidéki részeken, ahol károsodtak a növények, ott az érési folyamatok lelassultak, magasabban maradtak a savtartalmak, vagy vegetatív lett a szőlő növekedése és kevésbé volt jó a cukorgyűjtés. A Káli- medence bizonyos részein kiváló borok lettek, míg a cserszegtomaji körzetben (itt található az egyetem szőlőtelepe) helyenként nagyobb károsodást szenvedtek a szőlők. Várvölgynél nagy volt a károsodás, Balatonedericsnél jobb minőséget tudtak szüretelni  – sorolta a példákat érdeklődésünkre dr. Kocsis László, a Pannon Egyetem Georgikon Kar Kertészeti Tanszékének vezetője.

Az egyes borok minőségét azonban már meg lehet ítélni. A korai szüretelésű – jellemzően illatos, aromás – fajtákból készült borok már palackban vannak.

Fejlődés történt a technológiákban, főleg a rozéborok készítésében - mondta dr. Kocsis László Fotó: A szerző

– Ezek nagyon gazdag aromaanyagokkal érkeztek be és nagyon szép összhatást mutatnak. Termőhelyenként természetesen változó lehet a minősége, de a savtartalom a legtöbb esetben megfelelő volt, ezáltal gazdag, letisztult, nagyon jó borokkal lehet találkozni.

Az újborok többsége Irsai Olivér, Csabagyöngye, Zenit, Nektár fajtából készült. A Georgikon híres szőlőfajtája, a dr. Bakonyi Károly által nemesített Cserszegi fűszeres nedű kicsit lassabban tisztul.

–  Azok, amelyeknek a tisztulási folyamata megkezdődött és már közel kész állapotban vannak, azoknál a boroknál kifejezetten jó ízaroma anyagokkal lehet találkozni. De meg kell jegyezni, hogy termőhelytől függően vannak olyan területek, ahol a cukortartalom elég magas volt – ilyen esetekben néhány helyen a savtartalom csökkenése volt jellemző a fajtákra, lehet, hogy ezt pótolni kell. Voltak olyan helyek is, ahol a cukor gyűjtése állt meg egy közép-vagy késői érésű szőlőnél – itt pedig magas maradt a savtartalom, itt valószínűleg biológia savbomlást kell a borászoknak kezdeményezni, vagy várni kell, mert az idő sok mindent megold- elemezte dr. Kocsis László.

Az egyre divatosabbá váló rozéborokkal is elégedett a szakember.

– A kékfrankosból készültek nagyon szép málnaillattal jönnek, Pinot noir rozéban egészen kellemes szamócaillattal lehet találkozni: a piros gyümölcs illatok előcsalogathatók, ez a fogyasztók nagy kedvence lehet. A borászati technológiában nagy fejlődés történt az elmúlt években: céltudatosan használnak irányított erjesztést, ezáltal az aromaanyagokat gazdagabban megőrzik, illetve a rozéboroknál nagyon jól bánnak azzal, hogy egy kis szénsavat visszahagyva, vagy szénsavval letöltve a palackokat kellemessé, ropogóssá teszik, ami a sav, a benne lévő aromaanyagok és a bor beltartalmi értéke közti harmóniát jelenti.

A később szüretelt fajták erjedése, tisztulása is még ebben az időszakban történik, de a szakemberek ezekből is jó minőségű borra számítanak, A tanszékvezető úgy véli az elmúlt évek átlagos bormenyisége várható idén is, azaz 2, 8 – 2,9 hektoliter bor.