Oroszországot elérte a japán atomerőművek sugárzása (frissülő hír)

Ugyanakkor közeledik a csernobili atomerőmű balesetének 25. évfordulója, s ez alkalomból bejelentették, hogy a térséget megnyitották az idegenforgalom számára. 
Az Ukrajnában lévő Csernobil körüli zárt övezetbe vezető utakat a legnagyobb ukrán utazási irodák értékesítik, s a hírek szerint a külföldi turisták körében igen nagy az érdeklődés. A Komszomolszkaja Pravda című orosz lap beszámolója szerint a térséget szemmel láthatóan készítik fel az évfordulós ünnepségekre, de változatlan az ellenőrzés a zóna határán. A területen a sugárzás mértéke a természetes háttérsugárzás mintegy kétszerese.
Csernobilban van valami élet, de Pripjatyban az útburkolatok porladnak, a növényzet mindent beborít, a falakon még a szovjet idők politikai plakátjai láthatók, és Pripjaty szakértők szerint még legalább 200 évig halott város marad. 
A tervek szerint 2015-re kell felépülnie az erőmű IV. blokkját körülvevő új szarkofágnak, s csak azután láthatnak hozzá a nukleáris fűtőelemek eltávolításához.
   
Kijevben bejelentették: az új szarkofág építési költsége a 90-es években tervezetthez képest mintegy 200 millió dollárral magasabb és 990 millióra emelkedett. A költségeket két e célra létrehozott alapból fedezik, amelyekből már eddig is több mint 500 millió eurót költöttek el. Április közepén azonban Kijevbe várják az adományozókat, s az EBRD már bejelentette, hogy a felajánlott összeg 25 százalékának megfelelő pénzzel támogatja majd az építkezést. 
Ukrajnában egyebek mellett megvizsgálják és lehetőség szerint javítani szándékoznak a likvidátorok - a következmények felszámolásában résztvevők - lakáskörülményeit, megemlékezéseket tartanak az iskolákban és a városokban, és megjelent egy könyv "Csernobil: tragédia, diadal, figyelmeztetés" címmel.
   
A Moszkvában élő mintegy 15 ezer likvidátor, valamint az evakuáltak és a katasztrófaövezetből önként távozottak egyszeri anyagi juttatásban részesülnek az évfordulón, az orosz ortodox egyház pedig országszerte megemlékezik Csernobil áldozatairól. 
A csernobili atomerőműben 1986. április 26-án történt baleset a maga nemében az eddigi legsúlyosabb nukleáris katasztrófa volt az emberiség történetében. A máig vitatott hivatalos adatok szerint a baleset utáni első három hónapban 31 ember vesztette életét, s a sugárszennyezés 15 év alatt kimutatott következményei 60-80 ember halálát okozták. Úgynevezett sugárbetegséget 134 személy szenvedett el, és az erőmű 30 kilométeres körzetéből több mint 115 ezer embert evakuáltak. A következmények felszámolásában több mint 600 ezer ember vett részt.


Fukusimától északra egy másik atomerőmű is aggasztja a helybelieket

A súlyosan sérült Fukusima-1 japán atomerőműtől 120 kilométerre északra egy másik, ugyancsak károkat szenvedett atomerőmű környékén élőket is aggasztja a kialakult helyzet, és sokan arra készülnek, hogy elhagyják a térséget.

A szigetország északkeleti részén lévő Odzsika-félszigeten létesített onagavai erőművet korlátozottan rongálta meg a március 11-i földrengés és szökőár, a felcsapó lángokat gyorsan eloltották. Az erőművet üzemeltető Tohoku Electric Power illetékesei hangsúlyozzák, hogy a reaktorok nem jelentenek veszélyt, a radioaktív szennyezettség viszonylag alacsony, a nukleáris fűtőanyag hőmérsékletének szabályozását ellenőrzik. 
A jelek szerint azonban a megnyugtatásra szánt nyilatkozatok nem csökkentik a lakosok többségének aggodalmát, akik egy "másik Fukusimától" rettegnek.
Onagaván 15 méteres magasságot is elérő hullám söpört végig a földrengés után, aminek következtében házak dőltek össze, és vonatok siklottak ki.


Kormányszóvivő: helyezzék üzemen kívül a Fukusima-1 mind a hat reaktorát

A katasztrófa-elhárítási munkálatokat követően helyezzék teljes mértékben üzemen kívül a Fukusima-1-es atomerőművet, annak mind a hat reaktorát - javasolta szerdán Edano Jukio, a japán kabinet főtitkára, kormányszóvivő.

A politikus tokiói sajtóértekezletén arra kérdésre válaszolt, hogy érdemes-e leállítani az erőmű összes reaktorát, hiszen az 5-ös és 6-os számú gyakorlatilag nem sérült meg, és sikerült leállítani. Edano szerint a kialakult helyzetben - különös tekintettel a közvéleményre - ő azt tanácsolja, hogy állítsák le a létesítményt.
Korábban az atomerőművet üzemeltető vállalat, a Tepco igazgatótanácsának elnöke, Kacumata Cunehisza elkerülhetetlennek nevezte az első négy reaktorblokk üzemen kívül helyezését.


ÁNTSZ: Magyarországon nem kell aggódni a radioaktív szennyezés miatt

Turai István, az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet (OSSKI) megbízott főigazgató főorvosa szerint Magyarországon teljesen indokolatlan az aggodalom a Fukusimából kibocsátott radioaktív szennyezés miatt.

A főorvos - aki egyben a WHO Sugáregészségügyi Együttműködő Intézet vezetője is - nyílt levelét szerdán juttatta el az MTI-hez az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ). Turai István ebben hangsúlyozta: a földrengésben megsérült fukusimai atomerőművek által okozott radioaktív szennyezés egészségre ártalmas mennyiségben még a Japánnal szomszédos Koreáig sem fog eljutni a levegővel.
Megerősítette az ÁNTSZ által már többször közölteket, hogy annak idején Csernobilból nagyságrendekkel több radioaktív izotóp került ki a környezetbe. Ekkor egy-kétezer kilométerre is jól mérhető volt a szennyeződés, amelynek hatása ugyan a lakosság körében is kimutatható volt, de csupán egészségkárosodás kiváltására képtelen mértékben.
Emlékeztetett egy még 1993-ban megjelent könyvére, melyben kifejtette, hogy Csernobil miatt nem lépett fel, s nem léphet fel sugársérülés Magyarországon. Még a kijevi Malév-képviselő tizenkét éves fiának szervezetében is csak az enyhe lefolyású sugársérülés kiváltására képes dózisnál ezerszer kisebb mennyiségű radioaktív anyag jelenlétét mutatták ki intézetükben - emlékeztetett.
   
Mint írta, szülőként és nagyszülőként megérti a szülők, hozzátartozók, barátok és ismerősök aggodalmait, de sugárorvostani szakemberként mindenkit megnyugtat: az aggodalom teljességgel indokolatlan.
   
Turai István levelében arra is kitért: mivel a környezeti sugárterhelés egészségkárosító hatása felől sokan érdeklődtek 1993-ban megjelent könyvét hozzáférhetővé tették az OSSKI honlapján. A főorvos szerint a könyvben leírtak ma is aktuálisak. Ebben összesen 45 kérdésre ad választ egyebek mellett a lakossági sugárterhelés forrásairól és mértékéről, Csernobil hatásairól, valamint a hatóságok és a lakosság teendőiről nukleáris baleset esetén - olvasható a főorvos levelében.


Erős sugárzás  a tengerben

A március 11-i japán földrengésben és szökőárban megsérült atomerőműtől főként délre, a megrongálódott reaktoroknál mértek erősebb sugárzást a tengerben, legutóbb vasárnap ott a jód 131-es izotópjának a mértéke csaknem  kétezerszerese volt a határértéknek. Most is a Fukusima-1 első blokkjától 300 méterre délre vett vízmintákat vizsgálták.  

Az atomreaktorok biztonságát felügyelő japán bizottság helyettes főigazgatója, Nisijama Hidehiko szerint a nyolc nap felezési idejű 131-es jódizotópnak ez a szintje nem jelent veszélyt az emberekre, mert az atomerőmű 20 kilométeres körzetéből kiköltöztették a lakosságot, s a körzetben nem folytatnak halászatot.
A szakemberek mérései szerint ugyanakkor az egyes reaktor alagsorában felére csökkent a vízszint. 
A fukusimai egyes számú atomerőműben (Daiicsi) kialakult válsághelyzetet vitatta meg szerdai telefonbeszélgetése során Kan Naoto japán kormányfő és Barack Obama amerikai elnök - jelentették be Tokióban és Washingtonban. A március 11-i földrengés és szökőár óta ez már a harmadik telefonbeszélgetése a két vezetőnek, s Obama most is az Egyesült Államok együttműködéséről és támogatásáról biztosította Tokiót a természeti csapás következményeinek leküzdésében.


Különleges burkot kapnak a Fukusima-1 sérült reaktorai

Különleges szövetburkot kaphatnak a radioaktív részecskék kívülre szivárgásának megakadályozására a japán Fukusima-1 atomerőmű március 11-i földrengésben és szökőárban  megsérült reaktorépületei - jelentette szerdán a japán Aszahi Simbun című lap az erőművet üzemeltető Tokyo Electric Power Co. (Tepco) vállalat képviselőjére hivatkozva.

A japán szakemberek az egyes, a hármas és a négyes reaktorblokkot kívánják ilyen süvegekkel befedni, azokat, amelyek a legnagyobb károkat szenvedték a katasztrófa első napjaiban, amikor sorozatban hidrogénrobbanások rázták meg az épületeket. Előzetesen egy különleges festékkel is lemázolják a problémás reaktorok építményeit, ami szintén mérsékli a sugárszennyezés légtérbe való kiszabadulását. Ilyen festésnek vetik alá a kettes blokk épületét is, amely a legkisebb károkat szenvedte el. 
A Tepco képviselője azt is elmondta a japán napilapnak, hogy az energiablokk turbinatermeiből kiszivattyúzott radioaktív víz begyűjtéséhez a tervek szerint egy tartályhajót használnak, amely a Fukusima-1-hez közeli mólónál köt majd ki.


Kórházba került a fukusimai atomerőművet üzemeltető vállalat elnöke

Magas vérnyomással és erős szédülés miatt kórházba szállították a megsérült fukusimai atomerőművet üzemeltető vállalat, a Tepco elnökét - közölte szerdán a vállalat szóvivője.

A japán média szerint a 66 éves Simidzu Maszataka két hete nem jelent meg a nyilvánosság előtt, de vállalata illetékesei cáfoltak a lemondásáról szóló híreszteléseket. Közölték, hogy Simidzu március 16-a óta hivatalosan betegszabadságon van kimerültség miatt. Simidzu nem vett részt a vállalat és a kormány által létrehozott válságstáb ülésein, de minden nap megjelent a munkahelyén, hogy meghallgassa a fukusimai atomerőművel kapcsolatos jelentéseket.
Március 15-én - négy nappal a japán földrengés és szökőár után - Kan Naoto japán miniszterelnök keményen bírálta Simidzut és a Tepco vezetőit amiatt, hogy későn reagáltak a balesetre, és halogatták a hatóságok tájékoztatását a baleset mértékéről és jellegéről. Egyesek biztosra vették, hogy Simidzu ilyen helyzetben lemond az energetikai cég elnöki tisztségéről.



Korábbi híreink Japánból itt!