Szijjártó: már a jövő héttől megvalósulhat a V4-es határrendészeti együttműködés

A miniszter Luxembourgban részt vett a Törökország, Libanon, Jordánia és a nyugat-balkáni országok képviselőivel tartott migrációs konferencián a többi uniós tagállam bel- és külügyi tárcavezetőjével.

Szijjártó Péter ezt követően kifejtette: a visegrádi csoport (V4: Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) együttműködve védené a schengeni zóna, illetve az Európai Unió külső határait Magyarország déli részén. A végleges felajánlásokról, a visegrádi partnerek által küldendő katonákról, rendőrökről és eszközökről a jövő héten, az Európai Tanács ülése alkalmával állapodnak meg a V4-es kormányfők - közölte.

A miniszter hangsúlyozta: a megállapodás fontos példamutatás az Európai Uniónak, mert az EU is csak akkor adhatna megfelelő választ a migrációs válságra, ha a külső határok védelmét "nemcsak szóban, hanem tettekben is megerősítené". Amíg Görögország külső határait nem tudják megvédeni közös európai erővel, addig esély sincs arra, hogy sikeresen szembenézzenek a válsággal - mutatott rá. Hozzátette: a V4-ek megmutatják, hogy meg tudják védeni Magyarország határait, márpedig ha négy ország képes összefogni, akkor 28 tagállamnak is meg kell tudnia ezt tenni.

Szijjártó Péter arra is kitért, hogy a tél közeledtével, október után a migrációs nyomás fokozódhat, hiszen ekkor még többen választják a nyugat-balkáni útvonalat. A nyugat-balkáni országoktól nem várható el, hogy megállítsák ezt a hullámot, ha az uniós tagállamok sem képesek erre - vélekedett. A tárcavezető szerint tovább rontja a helyzetet, hogy nincs stabilitás abban a térségben, ahonnan a migránsok érkeznek, az Iszlám Állam folyamatosan területeket szerez, így fennáll a veszély, hogy akár milliók dönthetnek úgy, hogy elindulnak Európa felé. Ezért kellene az uniónak visszaszereznie a kontrollt a külső határai felett és támogatnia az érintett régiót, hogy ott megfelelően elláthassák a menekülteket és a bevándorlókat, így ők ne keljenek útra - magyarázta.

Szijjártó Péter korábban bejelentette: megállapodás született a visegrádi országok között arról, hogy Csehország, Szlovákia és Lengyelország is részt vesz Magyarország déli határán az Európai Unió és a schengeni övezet külső határának ellenőrzésében.
Bohuslav Sobotka cseh kormányfő kedden Prágában úgy nyilatkozott, hogy a Budapestnek nyújtandó segítség második szakaszában Csehország újabb katonákat és rendőröket küld Magyarországra. A cseh kormány hétfőn döntött arról, hogy első szakaszban Prága huszonöt katonát és szárazföldi műszaki eszközöket küld Magyarországra, hogy segítsen a schengeni határ őrzésében.

Joanna Rokicka, a lengyel határőrség szóvivője azt közölte hétfőn, hogy országa egy helikoptert küldött Magyarországra a magyar-horvát határvédelem megerősítésére.

Zágráb: elfogadhatatlan a visegrádi négyek katonai jelenléte Magyarország déli határán

Horvátország számára elfogadhatatlan, hogy Csehország, Szlovákia és Lengyelország is részt vesz Magyarország déli határán az Európai Unió és a schengeni övezet külső határának ellenőrzésében - mondta Ranko Ostojic belügyminiszter csütörtökön Luxemburgban.

A horvát sajtó közlése szerint a miniszter azt hangsúlyozta: nem jó üzenet, hogy a horvát-magyar határon húzódó drótkerítés mellett az említett országok rendőrségi és katonai erőkkel is részt vesznek a határ ellenőrzésében.  "Ez olyan dolog, ami Horvátország számára abszolút elfogadhatatlan" - szögezte le.

A belügyminiszter úgy véli: ez további diplomáciai problémákat okoz majd azon országok között, amelyek ellenőrzik a határt, és azok között, amelyek ellen felállítják a védelmet. Noha kis létszámú katonaságról és rendőrségről van szó - emelte ki -, "szimbolikus szinten nem elfogadható, hogy két EU-tagállam között szögesdrót, valamint katonai és rendőrségi erők álljanak". 

Vesna Pusic külügyminiszter szintén Luxembourgban arra reagált, kinek az érdeme, hogy Magyarország csütörtökön visszaküldte azt a horvát vonatot, amelyet a hatóságok még szeptember 18-án foglaltak le, mert előzetes bejelentés és engedély nélkül migránsokat szállított Magyarországra.

A leköszönő horvát szociáldemokrata kormány szerint nem Kolinda Grabar-Kitarovic konzervatív államfő Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott tárgyalásának hozadéka a vonat visszaszolgáltatása. A horvát belügyminisztérium azt állítja: erről már egy hete megállapodott a magyar és a horvát rendőrség vezetője Letenyén. A külügyminiszter szerint pártellentétek állnak a háttérben, és Magyarország - azzal, hogy bejelentette: a horvát államfő kérésére küldte vissza a vonatot -, beleavatkozott a horvát parlamenti választásokba.  Pusic azt mondta: "A magyar kormány bizonyára úgy gondolja, azzal, ha a jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) kerül hatalomra, könnyebben jut közös nevezőre egyes dolgokban, mint például a INA horvát olajiparai vállalat ügye."