Médiatörvény: az MSZP osztja az ENSZ jelentéstevőjének aggályait

Az ellenzéki politikus kedden az MTI-nek nyilatkozva emlékeztetett arra: az MSZP a pártok és a szakmai szervezetek delegáltjaiból álló bizottságot hozna létre a médiaszabályozás felülvizsgálatára, valamint - a hazai és nemzetközi bírálatok figyelembe vételével történő - módosítására.
   
Beszámolt arról, hogy az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság tagjaként hétfőn - párttársával, Lendvai Ildikóval együtt - találkozott az ENSZ szólás- és véleményszabadsággal foglalkozó jelentéstevőjével. Nyakó István elmondása szerint Frank La Rue úgy ítélte meg, mintha Magyarországon "nem egy demokratikus, hanem egy autoriter rendszer körvonalai rajzolódnának ki", valamint kifogásolta az ügyészek és bírák kinevezésének gyakorlatát is.
   
Abból a feljegyzésből, amelyet az emberi jogi bizottság tagjai kaptak, és amelyet Nyakó István bocsátott az MTI rendelkezésére, kiderül, hogy januárban Heiner Bielefeldt, a ENSZ vallásszabadsággal foglalkozó különmegbízottja és Frank La Rue levélben fordult a magyar kormányhoz a médiaszabályozással kapcsolatban. "Álláspontjuk szerint a két törvény elfogadása visszalépést jelent Magyarországon az egyének véleményszabadsághoz való joga területén, tekintettel arra, hogy a törvénybe ütköző médiatartalmak köre rendkívül szélesen és pontatlanul lett meghatározva, és a törvények végrehajtását egy nem független testületre bízta a jogalkotó" - olvasható a látogatás hátterét magyarázó feljegyzésben.
   
A tájékoztatás szerint a különmegbízottak úgy ítélték meg, túl tágan vannak megfogalmazva a magyar jogszabályban azok az okok, amelyek alapot szolgáltathatnak a véleményszabadság korlátozására. Kiemelték, hogy a nemzetbiztonság védelmét nem szabad arra felhasználni, hogy a hatóságok az újságírókat bizalmas forrásaik felfedésére kényszerítsék. Kifogásaik között szerepelt az is, hogy a médiahatóság tagjainak kinevezési eljárása nem garantálja a szervezet függetlenségét - áll a feljegyzésben.
   
A raportőrök arra kérték a kormányt, hatvan napon belül adjon választ, milyen módon kívánja kezelni a levélben jelzett problémákat. A kormány a választ - a feljegyzés szerint - már az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának február végén kezdődő ülése előtt megküldte.
   
A tájékoztatás arra is kiterjed, hogy Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár februárban Bécsben találkozott a két különmegbízottal. A raportőrök ott azt mondták: a magyar válaszlevélben foglalt felvilágosítások előzetes megítélésük szerint nem minden esetben oszlatják el az emberi jogi kételyeiket. Kovács Zoltán ezután hívta Budapestre az ENSZ-különmegbízottakat.
   
A keddi budapesti tárgyaláson Frank La Rue azt hangsúlyozta: a médiahatóságnak olyan független intézménynek kell lennie, amelynek tagjait a parlament választja meg, és amelyben minden párt és a sajtószervezetek is képviseltethetik magukat. A médiahatóság tagjainak kilencéves mandátumát furcsának nevezte, és kiemelte, biztosítani kell a testület megújulási képességét és sokszínűségét. Korábbi közlését megerősítve elmondta, nem azért tartózkodik Magyarországon, hogy vizsgálatot folytasson. Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár az ENSZ-különmegbízottal közösen tartott sajtótájékoztatón arról beszélt: a kormány arra törekszik, hogy a média világa depolitizálódjon. Kijelentette: "meglátásunk szerint nincs szükség arra, hogy a médiatörvényen változtassunk".