Hetente szellőztetik a lelküket - A Móricz Galériában állít ki a Dienes Festőkör

Az alkotókör novemberben töltötte be fennállásának 12. évét, így a hagyományos Móricz beli kiállítás kicsit mindig afféle születésnapi összegzés is számukra.

Mint a Zrínyi-gimnáziumban tanító Dienes Gyula festőművész elmondta, a csapat az eltelt tucatnyi év során néhányszor már átalakult, az alapítók közül Zafir Mari az egyetlen, ám annál értékesebb tagjuk. A változások azonban nem zilálják szét a sorokat, mindig képesek egy húron pendülő közösséggé összekovácsolódni.

A kör tagjai. Elöl Vajmi Béláné, Bohár Éva, Farkas Ildikó, Somlainé Kovács Zsuzsanna, Dienes Gyula, Zafir Mari. Mögöttük Paulovics Zoltán, Bedő Antalné, Sallay Zoltán, Czakó Lászlóné, Wojtovicz Lajos, Kovács Krisztián, Komlósi Tímea. A képről hiányzik dr. Doba István, Nagy Anita és Csatári Lajos

- Ékes jele ennek, hogy az életünkből nem hiányoznak a közös kiállításlátogatások és ha úgy alakul, a házibulik sem - osztja meg velünk a kör vezetője. Mint megtudjuk, akár Budapestig is elmennek egy-egy közös élményért, legutóbb Paul Cézanne és Alfons Mucha képeiben gyönyörködtek. Nem csak a főváros jelenthet úticélt, a hűség városában például Soproni Horváth József, Nagykanizsán pedig Diósy Antal piktúrájával kötöttek közelebbi ismeretséget.

- Ha összetalálkozik a lehetőség és a kedv, felülünk a buszra és irány a kiállítás - halljuk Dienes Gyulától. - A közös élmény persze messze túlmutat egy szakmai tanulmányúton, mindig emlékezetesek ezek a kiruccanások.

Bohár Éva Leonardo Mona Lisa című festményét vette alapul unokája megörökítéséhez. Így született meg Mona Hanga

A körhöz való kötődés erősségét mindenki maga határozza meg. Akadnak köztük, akik számára nem napi rutin a festés, ám a kiállítások alkalmával rendre felbukkannak, mások erősebb kötelékekkel kapcsolódnak a közösséghez, s hetente eljárnak az összejövetelekre. Hetedik éve, amióta mesterük a Zrínyi-gimnáziumhoz szegődött, az ottani rajzterem a kör otthona. A foglalkozásokat sem köti merev regula, megesik, hogy elméleti kérdések kínálnak témát, vagy az elkészült művek korrektúrája adja a program velejét. Néha pedig házi feladatot kapnak...

- Legutóbb képátírás volt a „lecke”, a művészettörténet valamely klasszikusát formálták saját képükre a tagok - avat be Dienes Gyula. - Afféle stílusgyakorlat ez, amiből nagyon sokat lehet tanulni. A tájképekkel foglalkozók például kiválasztják egy hozzájuk közel álló alkotó, Szinyei Merse Pál, Monet, Munkácsy Mihály vagy Paál László művészetét, s az adott stílusban készítenek festményt. Ez csak akkor oldható meg jó színvonalon, ha elmélyülten tanulmányozzák az adott művész technikáját, színvilágát. Persze akad, akinek ilyesmire már nincs szüksége, mert megtalálta a maga hangját. Egy különösen jól sikerült átírás ezen a kiállításon is látható, Bohár Éva Leonardo Mona Lisa című festményét vette alapul unokája megörökítéséhez. Így született meg Mona Hanga...

Komlósi Tímea felhőtanulmány sorozata  a nyári, zalaszentbalázsi művésztelep gyümölcse

A nyári szünetben sem nélkülözik egymás társaságát, immár ötödik éve gyűlnek össze Dienes Gyula falujában, Zalaszentbalázson, ahol a futballpálya öltözőjét bocsátja rendelkezésükre az önkormányzat.

- Nagyon kellemes, tájra nyíló műteremmé alakul át ilyenkor az öltöző, mindenki élvezi a természet közelségét. A végén kiállítással lépünk a falu elé, bemutatjuk, kiből mit hozott ki a szentbalázsi atmoszféra.

Komlósi Tímea például a legutóbbi nyáron felhőtanulmányokat festett, a sorozat e tárlaton is látható. Három éve csatlakozott a körhöz kolléganőjével, Czakó Lászlónéval. Mindketten egy könyvelőirodában dolgoznak...

Zafir Mari egyik szép akvarellje Fotó: Gallai András

- Dienes Gyula egyszer ügyfélként tért be az irodába, s meglátta a régi munkáinkat - idézi fel a kezdeteket Komlósi Tímea. - Korábban ugyanis kedvtelésből mindketten bántunk már az ecsettel, ám időközben kikopott az életünkből ez a hobbi. Szóba elegyedtünk a művészetről, s az „ügyfél” kedvesen meginvitált bennünket a festőkörbe. Azóta is szorgalmasan látogatjuk. Nagyon élvezzük, itt kiélhetjük a kreativitásunkat, amire a napi munkánkban nem sok lehetőség mutatkozik. A kör biztosítja a rendszerességet, hetente egyszer garantáltan kiszellőztetjük az agyunkat, lelkünket. Tökéletes kikapcsolódás, ami egyben lelkesítő inspirációt is ad. Karácsonyra például ennek köszönhetően adhatok édesapámnak igazán személyre szóló ajándékot: lovas tájképet festek számára...