Kultúra

2016.12.01. 20:35

Amikor még tartani tudta a török Buda várát

Folytatjuk a történelmi évfordulókhoz kapcsolódó cikksorozatunkat; korábban írtunk Bécs 333 évvel ezelőtti sikertelen török ostromáról, ezúttal pedig a Buda felszabadításához vezető hadakozásokról olvashatnak.

Dr. Papp Attila

A keresztény, koalíciós had 1684. június 18-án foglalta el a Buda északi elővárának, kulcsának számító Visegrád várát. Lotharingiai Károly ekkor hírét vette, hogy az erősítést hozó Musztafa aleppói pasa 15 000 fős seregével már beérkezett a budai várba, ezért partot váltott, és Pest elfoglalásával próbálkozott. A budai pasa seregével Vácnál az útját állta, de június 27-én Károly szétkergette a törököket, majd Pest alá vonult, amit addigra az oszmánok kiürítettek.

A helyőrségként hátrahagyott néhány ezer tatár és janicsár rövid csatározások után, a Dunán átívelő hajóhídon menekült át Budára. Károly herceg megszállta Pestet, majd Rákosnál állította fel táborát. Rövid tanácskozás után úgy döntött, hogy a szövetséges had Szentendrénél keljen át a Dunán. Musztafa pasa megkísérelte az átkelés megakadályozását, de vereséget szenvedett, így a keresztény főhad 1684. július 14-én a budai vár alá ért, míg egy 3000 fős magyar hadoszlop, Esterházy Pál parancsnoksága alatt Érsekújvárt zárta körül. Budán mintegy 10 000 fős helyőrség készült az ostromra, míg Musztafa pasa a teljes lovasságával - körülbelül 15-20 000 szpáhival - Érd előtt táborozott le, és állandó összeköttetésben volt a várbeliekkel. A császári sereg először aknákkal robbantott réseken keresztül próbálkozott bejutni a várba, de a törökök rendre meghiúsították támadásaikat.

A kahlenbergi csata ábrázolása, Józef Brandt lengyel festő alkotása 1873-ból. Az 1683-as, Bécs melletti ütközet török vereséget eredményezett, a következő évben azonban Budát még nem tudták bevenni a keresztény seregek

Ez után a budai vár és a Duna között elhelyezkedő Vízivárost kezdték el lövetni, majd megrohamozták a falakat. Sikerrel jártak, mire az oszmánok a Gellért-hegyen lévő faerődöt is kiürítették, és bezárkóztak a várba.

Lotharingiai Károly 1684. július 22-én, hajnalban Musztafa pasa ellen küldte a császári sereg lovasságát, amely Érd alól egészen Székesfehérvárig kergette a pasa meglepett csapatait. A várbeliek felmentését így lehetetlenné téve, a herceg ostromárkok ásatásához és sáncok építéséhez fogott. A majd három hónapon át tartó ostrom alatt a nehezen megközelíthető budai várból a harcedzett török helyőrség folyamatos kiütésekkel zaklatta a császáriakat, míg Musztafa pasa sem tágított: újra és újra rajtaütéseket indított, amely próbálkozásai szeptember 25-én sikert hoztak. Áttörte az ostromgyűrűt, és nagy mennyiségű lőport, néhány száz katonát, valamint élelmiszert sikerült a várba juttatnia. Károly herceg azonnal támadásba lendült, és másnap bezárta a gyűrűn keletkezett rést, Musztafát pedig Székesfehérvárig kergette vissza.

Az 1684. október 4. napi általános roham majdnem teljes sikert hozott, hiszen a bajor gyalogság betört a várba, azonban egy ádáz közelharc után végül a janicsárok kerekedtek felül, és kiszorították a németeket. A sikertelen kísérlet hallatán az Udvari Haditanács beszüntette az ostromot, és parancsot adott az elvonulásra. A visszavonuló császáriak utóvédjeit alaposan megtépázta a Székesfehérvár alól ismét a budai hegyekig merészkedő Musztafa pasa, majd felszabadítóként vonult be Budára.

Még arra is maradt katonai ereje, hogy a Pestet kiürítő és Vácra visszahúzódó császári helyőrséget egy gyors hadmozdulattal a váci erődítményből is kikergesse, majd megszállja a várat.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!