Kultúra

2017.07.17. 15:07

A Basothóktól a lemurokig - Gelencsér Gábor gyűjteménye a világ távoli, egzotikus vidékeire repíti a szemlélőt

NAGYKANIZSA - Hihetetlen méretű (számszerűen maga sem tudja, mekkora) gyűjteménnyel rendelkezik Gelencsér Gábor újságíró, pedagógus. A férfi igazi értékeket gyűjt csak: országok zászlóit, bélyegeket, bélyegblokkokat, érmeket, érméket – és még a jó ég tudja, mit.

Horváth B. Attila

Arra azonban mindig ügyelt, hogy csak olyasmi kerüljön a gyűjteményébe, amihez jelentős lexikális ismeret is köthető. Szenvedélyét tehát nem a mennyiségre, hanem a minőségre alapozta, a céltalan gyűjtés távol áll tőle.

– Egy humanista kozmopolitának tartom magam – bocsátotta előre. – A rohanó és sok gonddal telített világban arra próbálok koncentrálni, hogy megmutassam az embereknek a szépet. Ez lehet egy érme, egy bankjegy, egy ásvány, bármi. Az egész úgy kezdődött, hogy annak idején foglalkoztam keleti nyelvészettel, Kőrösi Csoma Sándor pedig a példaképem volt, illetve ma is az. Kíváncsi voltam, milyenek lehetnek azok az országok, ahol Kőrösi járt.

Nyilván, sajnos, az ember nem tud mindenhová elutazni, így a gyűjtés maradt lehetőségként, mint az országok megismerésének legolcsóbb módja. Képeslapok, szalvéták, bélyegblokkok, úgynevezett első napi borítékok, érmék, érmek, bankjegyek és zászlók, csupa olyasmi, amiket az ember meg tud vásárolni.

Hála istennek, most már eljutottam arra a szintre, hogy kiállításokat is tudok rendezni a gyűjteményből, több iskolába is elvittem féltett kincseim. Sőt, még most is látható a Hevesi Sándor Művelődési Központban a Varázslatos India című kiállításom. Arra pedig különösen büszke vagyok, hogy részben a gyűjteményre alapozva Halmos Ildikó, a Honvéd Kaszinó igazgatója támogatásával kialakítottuk az intézményben a Világkuckót, ami különböző nemzetek kultúráját mutatja be.

A nagykanizsai gyűjtő hozzátette: tapasztalatai szerint a közönségnek van igénye rá, hogy így (pontosabban így is) ismerjen meg idegen országokat, nációkat.

– Ahogy mondtam már, Ázsia szerelmese vagyok, Törökországtól, Afganisztánon át Iránig, de elsősorban India, Nepál, Mongólia, a Himalája és térsége izgat – folytatta Gelencsér Gábor, akinek birtokában van az összes, 1962 óta megjelent Zalai Hírlap-szám is. – Ezeknek az országoknak a nyelvét is tanulmányoztam, négyből (hindi, perzsa, török és mongol) eljutottam az alapfokú nyelvvizsgáig, amiket a Rigó utcában abszolváltam. Ez nekem kihívás volt, mert például a hindi nyelvhez meg kellett tanulni a dévanágari írást. A Kelet varázsa, szeretete azóta megmaradt.

Azt is elárulta, a legnagyobb benyomást gyűjtőszenvedélye kapcsán mégis Afrika tette rá. Ugyanis olyan gazdag a bélyegei képi világa, mint keveseké.

– Pedig ezeket európai cég gyártja, mégis nagyon látványosak – magyarázta. – Akárcsak a pénzeik.

Apropó pénz: érmei közül arra a legbüszkébb, amit a Cook-szigetek adott ki Kőrösi Csoma emlékére.

– Ő az egyetlen magyar kutató, utazó, akit megmintáztak ebben az érmesorozatban – tette hozzá. – De büszke vagyok a pápalátogatás, vagy az első magyar óceán-átrepülés emlékére kiadott éremre is.

Gyűjteménye darabszámát már rég nem jegyzi, azt viszont tudja, hogy körülbelül 160 országból rendelkezik valamilyen relikviával.

– Igazából mindig olyan dolgok után kutatok a neten, a kanizsai bolhapiacon, illetve bárhol, ahol van esély egy-egy relikvia felbukkanására, amikhez tudok sztorit is keresni, találni – tudtuk meg a kanizsai gyűjtőtől. – Hadd hozzak egy példát: a dél-afrikai Lesotho lakója a basothó nép.

Pásztorok, akiknek van egy különleges, tölcsér formájú fejfedőjük – ez rákerült a zászlójukra. És ebből az egy motívumból mennyi mindent megtudhatunk... Vagy ott van például az óceániai Tokelau-szigetcsoport, aminek zászlaját egy polinéz kenu díszíti. Ha kicsit utánajárunk, kiderül, hogy sajnos, szomorú jövő előtt áll a szigetcsoport: a globális felmelegedés miatt lassan elnyeli az óceán, az egyik sziget fővárosának már a felét víz borítja.

A férfi az érmék kapcsán is mindig egy-egy izgalmas, látványos motívumot keres, ahogy fogalmaz, az ember beleszerelmesedik egy-egy témába. Legyen az a Titicaca-tó, vagy az 1913-as kiadású, holdjáró kinézetű Alfa Romeo.

– Madagaszkár ariary nevű pénzét pedig csupa endemikus, olyan, csak ott élő állatfaj díszíti, mint például a lemur – jelezte.

Essen pár szó a bélyegekről is. Gábor büszkén mondja, hogy a magyar kiadású bélyegblokkok évről-évre sikerrel szerepelnek versenyeken. Érdemes még megemlíteni az FDC-ket, First Day Corp-okat, azaz első napi borítékokat: új bélyeg megjelenésekor első nap mindegyik Posta használ egy díszes borítékot a hozzá tartozó, különleges alkalmi bélyegzővel.

Gelencsér Gábor a terveivel kapcsolatban azt mondta: szeretne a Pannon Egyetemmel gyümölcsöző kapcsolatot kialakítani, hiszen úgy véli, a gyűjtemény érdekelheti a turizmus-vendéglátás területén tanulókat is. Továbbá nagy álma, hogy gyűjteményéből állandó kiállítás szülessen. Hozzátette végül, hosszú távon bármi legyen is a gyűjtemény sorsa, az a lánya nevét viseli majd: Adél.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!