Kultúra

2017.01.03. 16:15

A Batthyány-gimnáziumból indulva Bazsó Adrienn színházi rendező lett Berlinben

Nagykanizsa - Bazsó Adrienn berlini színházakban rendez. Életének története a klasszikus hollywoodi sztorikkal is felvenné a versenyt.

Benedek Bálint

Pedig a 29 éves lány szerint a Batthyány-gimnáziumban tett érettségi után minden úgy zajlott, mint a kortársainál. Illetve majdnem minden. Bazsó Adrienn úgy került be az ELTE Bölcsészettudományi Kar szabad bölcsészet szakára, hogy Stamler Lajos médiaszakkörébe járt, és az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen az első tízben végzett.

- Az első évben éreztem, hogy valami hiányzik, ez pedig a színház volt - mondta. - Az év végén már játszottam az egyetemi színpadon, majd felvételiztem a Színház- és Filmművészeti Egyetemre. Többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült bekerülnöm, előfordult, hogy az utolsó rostán szórtak ki. Nemcsak a színészet, a rendezés is érdekelt, de könnyen elképzelhető, hogy nem bíztam eléggé magamban - tette hozzá Adrienn.

Bazsó Adrienn új impulzusok után kutatva a Bárka Színház stúdiójába került, ahol osztályfőnöke, Spolarics Andrea fantasztikus színész-pedagógusként igyekezett a lehető legtöbbet kihozni a tanítványokból.

- Senkit, így engem sem hagyott a csigaházban, addig nyüstölt, amíg ki nem hozta belőlem a maximumot - folytatta Adrienn. - Nagyon egyenes, kemény nő, aki soha nem köntörfalaz, mindig megmondta a hibákat, ami néha fájt is. Közben arra törekedett, hogy vérbeli színészeket faragjon belőlünk. S bár kaptam a kezembe egy végzettséget, emberileg többet fejlődhettem. Alternatív színházi produkciókban játszottam, de épp 2011-ben, amikor megvonták az állami támogatásokat a független színházaktól, válaszút elé kerültem.

A fiatal lány okosan gondolkodott: a színészvilágban nem volt kapcsolatrendszere, s 23 évesen, egyetemi diploma nélkül az, hogy kitapossa magának az utat, nagyon valószínűtlennek tűnt. Korábban kacérkodott az ötlettel, hogy megpróbálja külföldön, ám egészen addig nem érzett magában kellő elszántságot.

- Az ismerőseim között érdeklődtem, nem tudtam pontosan, merre induljak el - fogalmazott. - Aztán éppen Berlinből írt az egyik rendező barátnőm, Nieder Panni, miszerint a német főváros nemcsak multikulturális, de pezseg a színházi élet is, sőt, az emberek nyitottak az új lendületre. Frissességre és kihívásokra vágytam, így öt évvel ezelőtt felkerekedtem.

Adrienn kitartóan küzdött a céljaiért. Nyolc hónapig németet tanult és egy kávézóban mosogatott, aztán amikor már jól beszélte a nyelvet, kávét főzött és beszélgetett a vendégekkel. Némi önbizalommal a „zsebében" kutakodni kezdett a színházak világában. Ekkor talált rá a színházpedagógiát oktató mesterszakra. A kétéves képzés egyfajta színész és rendező szak keveréke volt, melynek keretében a tanulók nemcsak sokat játszottak, de többek között megtanulták, miként tudnak nem professzionális színészekkel színházat kreálni.

- Fantasztikus időszak volt, gazdag és intenzív képzésben részesültem, melyet az élet szinte minden területén jól tudok használni - vélekedett Adrienn. - A németek fantasztikusak abban, hogy rendszerbe foglaljanak dolgokat. Teljesen világos és átlátható struktúrát kínál a nyelvük, melyet szenzációs módon a gondolkodásukra is képesek átültetni. Emellett a különféle kultúrák, népek találkozása is nagy hatással volt rám. Az osztályban a helyieken kívül görög és izraeli társakkal találkozhattam. A sokszínűség kinyitott, felszabadított s alaposan feltöltött energiával. Eközben közelebbi kapcsolatba kerültem az ifjúsági színházi világgal is, ezért a Bárkában tanultakat azonnal kamatoztathattam.

Kis túlzással szinte fejest ugrott a munkába. Idősebb tinédzserek és fiatal felnőttek főszereplésével rendez darabokat. Illetve iskolákban gyerekeknek meg tinédzsereknek osztálytermeket varázsol színházzá.

- Luxus szituációban dolgozom, ugyanis olyanokkal foglalkozhatok, akik ugyanazt szeretnék, amit én - mosolygott. - Bár előfordult, hogy fiatalabb voltam, mint a tanítványok, de az egymás iránt érzett tisztelet soha nem forgott veszélyben. A szereplők szeretnének fejlődni, az a feladatom, hogy ehhez megmutassam nekik a helyes irányt. Érdekes érzés azzal szembesülni, hogy emberek miként nyílnak ki, a színpadon átalakulnak, levetkőznek magukról mindent. Ilyenkor persze kicsit a régi önmagamra ismerek.

Bazsó Adrienn a berlini állami operaház ifjúsággal foglalkozó szekciójában már a harmadik évad produkciójára készül. Ilyenkor 50 fiatallal a hét minden napján két órát próbálnak, hogy év végén egy zenés színházi előadást mutassanak be. A kanizsai hölgy többnyire olyan műveket állít színpadra, melyek értéket képviselnek, s történeteikkel, esetleges konfliktusaikkal hatással vannak a mai kor gyermekeire. Most egy olyan operaválogatáson dolgoznak, ami több jelentős művet felvillant, ám újfajta értelmezést ad, vidámsággal és rengeteg muzsikával keverve.

A 29 éves hölgy számára a darabok összeállítása komoly kihívást jelent, ám ettől függetlenül szeretett volna több lábon állni.

- A színjátszást sem akartam a háttérbe szorítani, hisz' több szállal kötődöm ahhoz a világhoz is - mosolygott Adrienn. - Két ifjúsági színház két darabjában szerepelek, sőt hamarosan egy harmadikhoz is csatlakozom. Mindegyiknek megvan a varázsa. Az egyikben 9-12 éves gyerekeket interaktívan szólítunk meg, s a manapság oly' fontos környezetvédelem fontosságára hívjuk fel a figyelmüket. Különös tekintettel a műanyagok természetre gyakorolt hatásait igyekszünk szemléltetni.

A színésznő hozzátette: ettől eltérő, de a mai rohanó világban ugyancsak nagyon lényeges témakört, az empátiát járja körül a középiskolásoknak szóló előadásuk.

- Kevesen tudnak róla, de a színházi élet valósággal pezseg a német fővárosban. Bertold Brecht szellemi öröksége a mai napig él, mely főleg az agyat fogja meg, nem a szívet - mesélte. - Ráadásul a színházakban megjelenhet a társadalomkritika, még azokban a színházakban is lehet kritizálni az épp regnáló politikai hatalmat, melyeket az állam jelentős összegekkel támogat. Persze mindezt ízlésesen, elegánsan teszik.

Ez a fajta életmód jó hatással volt Adrienn személyiségére. Visszakapta a hitét, ráébredt arra, hogy ami nem sikerült neki Magyarországon, az bár néhány határral arrébb, de elérhetővé vált.

- Egyelőre még lubickolok a feladataimban, de természetesen nyitott vagyok az újdonságokra - fűzte hozzá. - A következő három évemet biztosan Németországban képzelem el. Szeretnék feljebb lépni, fejlődni, s akár profi színészeket is rendeznék nagyszínpadi darabokban.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!