A budavári Kőleves finom! - Zalai sikerek a 30. budavári Mesterségek Ünnepén

„Idén négy napon át, augusztus 18 - 21. között a játékok kerültek előtérbe a Mesterségek Ünnepén. A három évtized alatt sem változott a fő cél, mégpedig hogy jobban megismerhessük a még élő, ám ritka kézműves hagyományokat, amelyek mögött a régmúlt emberének találékonysága, ízlése és kitartása is érződik.” - olvasható a Népművészeti Egyesületek Szövetsége (NESZ) köszöntőjében.

- Harminc év bizonyítja, hogy a 4000 népi kézműves bemutatkozását lehetővé tevő alkalom beváltotta a hozzá fűzött reményeket - mondta Skrabut Éva az országos szerezet alelnöke, a Zala Megyei Népművészeti Egyesület elnöke, amikor a Gébárti Kézművesek Háza vezetőjével, Prokné Tirner Gyöngyivel együtt összegzésre kértük. - A nyolcvanas évek közepén még működtek a bolthálózattal rendelkező háziipari szövetkezetek, valamint a Népművelési Intézet. A népművészeti mozgalomban tevékenykedőket akkor amatőröknek nevezték, de az évek során kiderült, a közösségi vissza- vagy újratanításra mindezzel együtt szükség van. A paraszti életforma megváltozása miatt ugyanis sok minden a feledés homályába veszett. A mi mozgalmunk a minőségi tárgykultúra őrzését célozta. Mondhatjuk, az igazi népi kézműves kultúra felmutatása sikerrel valósul meg.

A mese alapján nagy érdeklődés mellett készült a zalai Kőleves. Séf-katona: Csiszár István Fotó: Zala Megyei Népművészeti Egyesület

A múlt hét végén lezajlott seregszemlére ennek érdekében a szövetség szigorú és következetes elvrendszert érvényesített, ami éreztette is hatását a színvonalban, jelezte az alelnök, azzal együtt, hogy a kereskedelmi szempontok változatlanul jelen vannak, hiszen a mesterek ekképp kínálják a portékát.

- Izgalmas volt látni, hogy hova jutottunk el harminc év alatt, amíg a Mesterségek Ünnepe profi szervezésű és nemzetközi hírű rendezvénnyé vált - tette hozzá Skrabut Éva.

A nagyszabású, önmagát eltartó sokmilliós rendezvény költségvetését az állam is támogatja, legalább ötödrészben.

Kerekes Endréné Rétvári Bence államtitkárral

A zalai delegáció vezetőjeként Gyöngyi előljáróban elmondta, az ötvenfős csapat a játék tematikához már januárban ötletelt, s végül Meseudvarban gyűjtötte össze a mestereket és a mesterségek bemutatóit. Több mese is megelevenedett a zalai sátrak alatt, egyik a Kőleves készítése volt.

- Jelentem, ha hiszik, ha nem, a kőleves finom! - mondta a Kézműves Ház vezetője, hozzátéve, Pózvai Andrea népi iparművész göcseji társasjátéka is népszerűnek bizonyult.

A zalai szakembereknek a végül nagydíjat is nyert bihari delegáció komplex produkciója tetszett a legjobban: ők kukoricagórét építettek, s minden játékot a kukorica köré építettek fel. A másik nagydíjat idén a székesfehérváriak várfal előtti installációi vitték el.

Díjakban persze a mieink sem szűkölködtek, a Népművészet Mestere díjat Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára nyújtotta át Kerekes Endréné Radó Mária hímzőnek a nyugat-dunántúli hímzések körében végzett kutatómunkája elismeréseként. (A gelsei népművész kilenc díjazott társával együtt vette át a díjat.) Emellett Király Zsiga-díjat adományoztak Bereczky Csaba fafaragó népi iparművésznek, aki már rendelkezik a Népművészet Mestere díjjal. Az elismerést Pál Miklósné adta át, aki 12 éve vezeti a NESZ-t.

A Király Zsiga-díjas Bereczky Csaba Pál Miklósnéval

A széles körű érdeklődést jelzi, hogy több televíziós társaság találta meg a hagyományosan a vár Koldus kapu melletti részen tanyát üttő zalaiakat, a Duna Televízió Gazdakör műsorában hamarosan láthatóak lesznek a megyénkben dolgozó mesterek, köztük a Reziben élő fiatal mezőgazdasági vállalkozó, agrármérnök fafaragó Stiller Szilárd, aki egyre inkább a szőlőmagolaj készítéséről híres.

A Zalai Népművészeti Egyesület már készül a jövő évre, amikor az 500 éves évforduló okán a reformáció lesz a hívószó, s annak a népművészetre gyakorolt hatása.