A halhatatlanság receptje, Salvador Dali művészete

A XX. század legnagyobb hatású képzőművészeinek egyikéről, a szürrealizmus mesteréről, a katalán Salvador Dalíról mondta mindezt dr. Marjeta Ciglenecki művészettörténész. A fenti gondolatok az 1904 és 1989 között élt mester lendvai kiállításának megnyitóján hangzottak el.

A lendvai Galéria és Múzeum évekkel ezelőtt indította el Az egyetemes képzőművészet óriásai elnevezésű nagyszabású projektjét, amely révén eddig többek közt Rembrandt Harmenszoon van Rijn, Francisco de Goya, Pablo Picasso, Victor Vasarely, Oskar Kokoschka, Françoise Gilot, Alfons Mucha s legutóbb Joan Miró műveit mutatták be a határon túli város várának galériájában. Az eddig is impozáns sorozat ebben az esztendőben egy újabb képzőművészeti óriás, Salvador Dalí alkotásaival folytatódott. A halhatatlanság receptjei című tárlaton a katalán festő és grafikus azon művei tekinthetőek meg, amelyek az egyik legjelentősebb nemzetközi magángyűjtemény, a német Richard H. Mayer Galéria tulajdonában vannak. A kiállításon Dalí száznál is több képe - grafikák, festmények, rézkarcok, nyomatok, litográfiák, illusztrációk -, valamint két falikárpitja látható.

Dalí művészetének megértéséhez ismernünk kell a művész életét - mondja dr. Marjeta Ciglenecki művészettörténész, aki részletesen bemutatta a lendvai tárlatot Fotó: Gyuricza Ferenc

- Salvador Dalí a XX. század egyik leghíresebb művésze, egyben olyan ellentmondásokkal teli különc, aki nem rendelte alá magát a bejáratott áramlatoknak, és a munkássága is erősen eltérő megítélésben részesült - mondta a kiállítás kapcsán a tárlatot bemutató dr. Marjeta Ciglenecki művészettörténész. - Életművének valós idejétől távolodva egyre tárgyilagosabbá válik annak kutatása, s eközben új felfedezésekre is számíthatunk, amelyek majd közelebb hozzák hozzánk ennek a nem hétköznapi festőnek szokatlan alkotói sóvárgását. Dalí, akire mint a XX. század meghatározó képzőművészeti irányzata, a szürrealizmus egyik vezető személyiségére tekintünk évtizedek óta, rendkívüli műalkotásai által híressé, provokatív életmódjának köszönhetően pedig hírhedtté is vált. Markáns életműve gyakorlatilag az egész XX. századot átfogja, hiszen szinte még gyermek volt, amikor festeni kezdett, s kirobbanó alkotóerejét a haláláig megőrizte. Rivaldafényben élt, miközben egy cadaquési halászfalu, Port Lligat magányában alkotva a testi és szellemi halhatatlanságra is vágyakozott. Életművének egyik legfontosabb időszakát a XX. század harmincas éveihez köthetjük, amikor a szürrealisták párizsi köreihez tartozott. 1934-ben számos meghatározó alkotása keletkezett, köztük a híres Maldoror énekei témára száraztű-technikával készített heliogravűr-sorozata is. A politikai meggyőződése azonban korántsem mutatott összhangot a kor művészeti közegének uralkodó felfogásával, Franco diktatúrájának volt elkötelezett híve, ami kifejezetten ártott tekintélyének. A náci Németország viszont taszította, amikor Hitler 1940-ben csapataival lerohanta Franciaországot, Dalí Amerikába menekült.

A Carmen ciklus egyik képe

Szintén a Carmen ciklus része

A legnagyobb szlovén művészettörténészként ismert dr. Marjeta Ciglenecki elmondása szerint Dalí művészetének megértése szinte elképzelhetetlen a festő életének ismerete nélkül. A festészeti tanulmányait a madridi akadémián végző Dalíra ugyanis nem az iskola hagyományos irányultságú tanterve volt nagy hatással, hanem egy liberális, több műfajban is igen tevékeny diákszervezet, a Residencia de Estudiantes, amellyel éppen a spanyol fővárosban eltöltött diákévei alatt került közelebbi kapcsolatba. A Residencia de Estudiantes ugyanis nem csak diákszervezet volt, hanem egy olyan mozgalom, melynek talaján a modern spanyol művészet szárnyat bontott.

Hüvelykujj-székesegyház, toll- és tusrajz 1947-ből

- Dalí már madridi tartózkodása alatt rendkívül széleskörű műveltségről tett tanúbizonyságot, a modern festészetben tett első lépéseit elméleti okfejtésekkel kísérte, amelyeket eleinte spanyol, később pedig már párizsi művészeti folyóiratokban is megjelentetett - mondta dr. Marjeta Ciglenecki, aki szerint Dalíra a másik fontos hatást a francia költő, Paul Éluard hitvese, Gala gyakorolta, akit röviddel a megismerkedésük után, 1929-ben el is szeretett. Gala nemcsak a társa lett Dalínak, de a múzsája is, illetve számos későbbi művének központi elemeként tűnik fel a rajongásig imádott nő. A legismertebbek közül való a mezítelen Galát egy hattyúval és a térben lebegő különböző tárgyakkal ábrázolt Leda Atomica, amelyet 1949-ben festett Dalí, valamint a Mária mennybemenetelét ábrázoló Assumpta corpuscularia lapislazulina című, 1952-ben készített monumentális képbe is belefestette kedvesét a művész, Mária arca és teste is Gala vonásait örökíti meg. Ezeket a képeket természetesen nem láthatjuk Lendván, hiszen a Leda Atomica a spanyolországi Dalí Theatre and Museum tulajdonában van, míg az Assumpta corpuscularia lapislazulina méreténél fogva sem igazán alkalmas arra, hogy együtt utazzon a katalán művész több alkotásával. A tárlatnak azonban így is vannak érdekességei, egyebek mellett a Tíz halhatatlansági recept elnevezésű mű, amely némileg átalakított formában a kiállítás címét is kölcsönözte. Dalínak ezen alkotása valójában egy műtárgy, olyan átlátszó plexibőrönd, amelynek a füle telefonkagylóra, a csatjai tükörtojásra emlékeztetnek, a tartalmát pedig javarészt száraztű-technikával készült grafikák, leporellók adják. A műtárgy a katalán mesternek abban a késői alkotói korszakában született, amikor már személyes szinten is gyötörte őt a halál kérdése.

Salvador Dalí, a XX. század egyik legjelentősebb képzőművésze

Dalít ugyanakkor nemcsak a halál, hanem az élet öröme is foglalkoztatta. Azon képzőművészek közül volt való, aki valóban tudott élni. Nem volt hedonista, de sokat utazott, és mindig a leggazdagabbak előkelő világában mozgott. Talán ennek is köszönhető, hogy művei iránt óriási érdeklődés mutatkozott, szédítő összegekért adta el őket. A saját népszerűsítése érdekében a sajtót is nagyszerű gyakorlati érzékkel kezelte, a lapok pedig folyamatosan beszámoltak Dalí nagy nyilvánosság előtti szélsőséges megjelenéseiről. Bár a kifejezés Dalí életében még nem létezett, de gyakorlatilag az első celebek közt tarthatjuk számon.

A katalán művész Carmen című sorozatának egy másik darabja

- Dalí nem csak festő, formatervező is volt, aki a divatipar számára dolgozott - mutatott rá a katalán művész életének egy másik fontos fejezetére dr. Marjeta Ciglenecki. - Át tudott nyúlni a fogyasztóiság területére, de a természettudományos felfedezések, továbbá a korábbi évszázadok miszticizmusa iránt is élénk érdeklődést mutatott, ami festészetében is tükröződött. Dalí rendkívül kiterjedt életművet hozott létre, amelynek átfogó áttekintésére és végleges értékelésére a számos monográfia, kiállítás és vita ellenére máig nem került sor.