A hitéért mártírhalált halt protestáns énekszerző, Szepetneki János vélhetően Dél-Zalából indult

Odaadást mutató hang, amelyet Szepetneki János Bátorítás halál ellen címmel jelölt énekverséből ismerünk. Az énekszerző saját sorsáról írt – Szepetneki János a hitéért mártírhalált halt. A reformáció emlékévében fontos, hogy a vélhetően a dél-zalai térségből indult protestáns költőről megemlékezzünk.

– A költő éneke évszázadokon át fennmaradt, Bornemissza Péter énekeskönyve is megörökítette – hallottuk Sóstainé Márfi Ibolya szepetneki helytörténésztől, Szepetneki János életművének kutatójától. – A református és az evangélikus egyházi énekek könyvében ma is szerepel. S a magyar irodalomtörténet és szöveggyűjteményei is tartalmazzák, mert a XVI. század egyik legszebb énekeként tartják számon. Az élő, eleven hit személyes vallomása megérinti az embert. Szepetneki Jánosnak még két éneke került elő, de ezzel az egy művével is méltán érdemelte ki a fennmaradást, az ismertséget és elismertséget. Irodalomtörténeti jelentőségének bemutatását Dankó Imre írásából ismerhettem meg, amely 1949-ben jelent meg a Szatmár-Beregi Kalendáriumban, Mátészalkán.

Sóstainé Márfi Ibolya helytörténész szívügyének tekinti, hogy Szepetneki János neve, életműve és emléke ne merüljön feledésbe Fotó: Archív/Szakony Attila

S hogy mit tudunk még Szepetneki Jánosról? Sóstainé Márfi Ibolya szerint sajnálatosan keveset. Mint elmondta: neve a kor szokásai szerint származási helyére, Szepetnekre utal. A község első ismert földesura Szepetneki János és fiai voltak. Akkor és azóta is sok Szepetneki János, vagy Szepetneki vezetéknevű személy élt, él itt. Tudható, hogy már Mátyás király korában is többen tanultak a bécsi egyetemen, Szepetneki Jánossal egy időben tanult ott például Szepetneky András. Szepetneki névvel jelentős római katolikus egyházi tisztségeket is betöltöttek: Szepetneki Gáspár Zala megye Canonica Visitatióját (iskolalátogatását, felmérését) 1554-ben készítette el.

– Jelentőséggel bír, hogy Szepetnek már szinte az államalapítástól kezdve római katolikus egyházi központ, tizedbeszedő hely volt, védelmi szolgálatokat ellátó hely, s virágzó mezőváros – folytatta a helytörténész. – Annyi bizonyos, hogy a protestantizmus korai elterjedésében a térség főurai, földesurai, a Nádasdyak, a Zrínyiek és Török János, illetve a török elleni küzdelmek várai, az európai egyetemeken való tanulás és világlátás mind-mind szerepet játszottak. Feltételezhető egyébként, hogy a három nagy kortárs énekszerzőt ez a kor, a találkozás és az egymásra hatás jellemzi. Kikről van szó? Tőke Ferenc, aki ekkor Alsó-Lendván volt prédikátor, tanító, énekszerző, s jelentős műveket írt például az erőszakos katolikus hit-visszatérítésről, Szigetvár 1532. és 1556. évi törökellenes küzdelmeiről. Nagy felfedezés volt számomra munkáinak megismerése. Tinódi Lantos Sebestyén, a korszak legnagyobb énekmondója hihetetlenül gazdag munkásságot és életutat jelentett nekem, sok újdonsággal, történeti részlettel. Talán kevesek tudják, hogy Török Bálint „szolgálatában”, ura 1541-es fogságba esése után Tinódi a közeli Csurgón töltött két évet 1543-tól. Feltehetően Szepetneki János is ekkor kapcsolódott hozzájuk, aztán a „szolgálat” vitte további helyekre, de főleg Tinódival sok az egybeesés térben és időben. Tinódi 1553-ban elindult Kolozsvárra, útközben Debrecenben meglátogatta egykori urának fiát (akinek nevelője volt), s 1554- 1555-ben már Kolozsvárott volt, ahol műveinek kiadását is intézte. 1556. január végén betegen, Sárváron hunyt el.

Szepetneki Jánost pedig 1555-ben érte a mártírhalál. Dankó Imre szerint lehetett rektor, diák, vagy pap, lakhatott a Szamos mentén, városban vagy községben, más bejegyzés szerint Kolozsvárott, s köthető Debrecenhez is.

– A magyar irodalomtörténet a korszak két mártírját említi. Radán Balázs mártíromságának Beregszászon már sikerült emléket állítani. Szepetneki Jánosnak most állítsunk emléket, hogy ne legyen elfelejtett Szamos menti költő – jelentette ki végül Sóstainé Márfi Ibolya.