Számot adott sokrétű munkájáról a Zala Megyei Levéltár

A Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára az idei tervek mellett hagyományosan beszámol az előző év munkájának eredményeiről. A levéltár - a jövő szempontjából fontos - tevékenységének egy része a nagyközönség számára nem kézzelfogható azonnal: ilyen az iratgyűjtés, rendezés, segédletek, jegyzékek, adatbázisok, lajstromok, készítése, a kutatók és az ügyfelek kiszolgálása. Erről beszélt csütörtökön Káli Csaba igazgatóhelyettes, jelezve, jelenleg 10 743 irat-folyóméternyi dokumentumot őriz a levéltár, amelynek mind több eleme érhető el az interneten keresztül. A vezető történész bemutatta a levéltár egyik új - vásárlással szerzett - értékes kincsét: egy hosszadalmas perről beszámoló iratanyagot, amely a Deák família ágai közt zajlott 1769-1810 között. A másolatkötet egy fővárosi antikváriumból, a perben szereplők leszármazottaitól származva került végleges helyére.

Káli Csaba igazgatóhelyettes a nemrég antikváriumból hozzájuk került Deák-periratot mutatja. Dr. Gyimesi Endre a Molnár András igazgató (jobbra) és Hermann Róbert által szerkesztett, a reformkori politikai küzdelmekről szóló kötetet méltatta a sajtótájékoztatón
Fotó: Pezzetta Umberto

A zalai levéltárban 2015-ben 248 kutató fordult meg, ők 796 témában kerestek és találtak iratokat. A 961 ügyfél jó része a hadikárpótlás okán kereste fel a közgyűjteményt. A levéltár négy kötetet jelentetett meg tavaly, a munkatársai pedig 32 tanulmányt jegyeztek.

Köztük a Molnár András, a levéltár igazgatója és dr. Hermann Róbert (a Hadtörténeti Intézet igazgatóhelyettese) szerkesztette Választási küzdelmek a reformkori Zala megyében (1834-1847) című könyvet, amely az 1973-ban indult Zalai Gyűjtemény 79. darabjaként látott napvilágot. A vállalkozást a csütörtöki sajtóbemutatón dr. Gyimesi Endre történész, nyugalmazott igazgató, volt polgármester, díszpolgár méltatta. „Nincs új a nap alatt", mondta laudációjának elején, utalva arra, hogy a könyv taglalja a korabeli politikai események nemtelen eseteit, felhasználva a bécsi titkosszolgálati jelentéseket is. Etetés, itatás, 642 akó borral, 20 akó pálinkával, 3000 kenyérrel vásárolt szavazatok dicstelen sora szegélyezi például az 1834-es választást, derül ki a maga nemében egyedülálló dokumentumkötetből. Nem véletlen, hogy bár a korszakban Zala a szabadelvű liberális politika fellegvára volt, 1843-ban a fentieknél is szégyenletesebb, véres korteshadjárat után hiába nyertek, Deák Ferenc nem fogadta el a követséget. (A kötetet 30 évnyi kutatómunka eredményeként veheti a kezébe az olvasó.)

Az ez évi tervekről szólva Molnár András igazgató elmondta, a nemzeti levéltárral együtt vesznek részt a Nemzeti Emlékezet Bizottsága felhívására az 1945 utáni pártarchontológia (tisztségviselői adatbázis) létrehozásában, az MTA vidéktörténeti kutatócsoportjában, itt Káli Csaba képviseli a zalai műhelyt, valamint az 1956 utáni megtorlások bírósági anyagainak kutatásában. Készül az első világháborús veszteséglista, előkészülnek a 2017-ben esedékes reformáció évére. Ősszel számíthatunk egy Széchenyi-emlékkonferenciára is, a zalai kapcsolódások feltérképezésével. Nagy vállalkozás lesz az 1939-es kárpátaljai bevonulás zalai vonatkozásainak kötete. Molnár András várja azok jelentkezését, akiknél még van idevonatkozó dokumentum, fotó. Erről a hadműveletről még nem jelent meg történeti munka.