A zalatárnoki Kelemen Imre munkássága a maga korában egész Európa számára irányt mutatott

2016. február 27., 06:38 szerző: Gyuricza Ferenc
komment
Európa-szerte tanították a jogtudományt fő művéből, mégis kevesek előtt ismert a neve. Kelemen Imre egyebek között a később Eötvös Lorándról elnevezett pesti egyetem rektora is volt.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

Dr. Szinku Mihály, a Zalai Népfőiskolai Egyesület helytörténetkutatással is foglalkozó elnöke érzékeltette a fenti szavakkal Zalatárnok leghíresebb szülöttének jelentőségét. Kelemen Imre nemcsak egyetemi tanár volt, hanem teológus és jogász is, aki elsőként dolgozta fel a magánjog hazai történetét.

– Azt nem tudjuk róla biztosan, hogy valóban Zalatárnokon született-e, mint ahogy a napja sem ismert, mert egyelőre nincs meg az erről szóló anyakönyvi bejegyzés – kezdte dr. Szinku Mihály. – Ezért is volt lehetséges, hogy időnként a szomszédos Szentkozmadombja úgyszintén magáénak tulajdonította.

Az életrajzi leírások ennek ellenére Kelemen Imrét egyöntetűen zalatárnoki származásúként tüntetik fel, míg születése napjának 1745. február 26-át adják meg.

– Az iskolát Nován kezdte, ott találtak rá a jezsuiták, akik járták a vidéket, és keresték a taníttatásra méltó, értelmes gyermekeket – sorolta tovább dr. Szinku Mihály. – Kelemen Imre is így került hozzájuk, annak ellenére is, hogy a jezsuiták szerint öt év felett már nem érdemes elkezdeni a gyerekek taníttatását.Kelemen Imre Nagyszombatban végzett jogot, s később ott is tanított, de más magyarországi egyetemeken is oktatta hallgatóit. Végül 1793-ban került a pesti egyetemre, ahol magánjogi, illetve jogtörténeti professzor lett. Művei Pesten jelentek meg, a kor szokásainak megfelelően először latin nyelven, de lefordították őket magyarra és németre is.

– Institutiones iuris hungarici privati, vagyis A magyar magánjog alapjai című művét olyan jelentős munkának tartották, hogy azt Európa-szerte tanították – folytatta dr. Szinku Mihály. – Ezt a négykötetes, összefoglaló művet 1814-ben adták ki. Kelemen Imre a könyvben külön foglalkozott a Szent István előtti korral, és az azt követő joghelyzettel.

A zalai származású jogtudóst két alkalommal is a pesti egyetem rektorának nevezték ki, először 1798-1799-ben, majd 1808-1809-ben viselte e tisztséget. A pesti egyetemen 1817-ig tanított, betegség miatt kérte nyugdíjazását.

Kelemen Imre életéről, valamint munkásságáról az ELTE is megemlékezik. Többek között azt írják, hogy a néhai rektor a fent említett fő művében a magyar polgári jog egészét rendszerbe foglalta, s ezzel úttörő munkát végzett. Az első kötet tartalmazta a bevezetést és a személyek jogát, a második és harmadik kötetében a vagyonjog, a negyedikben pedig a törvénykezés szerepel. Kelemen Imre műve a római és német jogi alapokat is felhasználva íródott, érthető és világos stílusban. Szintén úttörő módon Werbőczytől eltérő gondolatmenetet követ. A mű teljes címe egyébiránt – s ezt dr. Szinku Mihály is kihangsúlyozta – utalt Kelemen Imre zalai származására, mert a címlapján az Institutiones iuris hungarici privati quas elucubratus est nobilis hungarus zaladiensis Emericus Kelemen felirat szerepel.

fotó: Gyuricza Ferenc

– Mivel nem született gyermeke, s egyetemi oktatói megbízatása, illetve könyvei révén elég szép vagyont halmozott fel, ezért ösztöndíjat hozott létre tehetséges falusi gyermekek taníttatására – ismertette Kelemen Imre életének további fontos fejezeteit dr. Szinku Mihály.

– Ismerünk két olyan zalatárnoki születésű személyt is, akit ezen keresztül támogatott, az egyiküket Gáspár Vilmosnak hívták, és később orvos vált belőle, a másik pedig Deák Mihály lovászának fia, Vass József, aki szintén jogot végzett.

Kelemen Imre emlékét ma Zalatárnok és az ELTE őrzi. Az egyetem híres professzorainak szobrai közt megtalálható az övé is. Szülőfalujában előbb emléktáblát, majd szintén szobrot avattak a tiszteletére, mely Béres János alkotása. Nevét viselte a község bezárt iskolája, jelenleg pedig a működő népfőiskola hordja.

Gyuricza Ferenc

hozzászólás
2016. február 27., 06:38 szerző: Gyuricza Ferenc

Facebook

Hozzászólások