Ahogy ők látják Pannóniát - Sokszínű világ tárul a látogató elé a kerámiákon és textileken

Először 1997-ben rendezték meg a Pelso (a Balaton ókori latin neve) Biennálét, így az idei nagykorúvá vált, kétévente megszervezésre kerülő művészeti esemény már a tizedik tárlat.

A kiállításon a látogató sokfajta művészi felfogással szembesül. Az anyag a kerámia és a gobelin , valamint a feldolgozásra váró téma adott volt, a többi már a művészek saját stílusáról, gondolatvilágáról szólt. Az elkészült alkotások egy igazán különleges világba, egy sokszínű Pannóniába repítik az érdeklődőt.

Gopcsa Katalin, a kiállítás rendezője, Pannonhalmi Zsuzsa keramikusművész és T. Doromby Mária textilművész, a tárlat kurátorai, valamint Havasi Bálint, a Balatoni Múzeum igazgatója.

A tárlatot dr. Kostyál László művészettörténész, a Göcseji Múzeum igazgatóhelyettese nyitotta meg, kiemelve, hogy a kerámia és a textil az emberi lét első mesterséges alapanyagai.

- Ez a biennálé utal a Balatonra, a balatoni tájra, utal egyfajta történelmiségre is: a római és a pannon hagyományokra - mondta a múzeumban elmondott beszédében dr. Kostyál László. - Én szakmai pályafutásom során sokszor részese voltam olyan szakmai vitáknak, melyek arról szóltak, van- e létjogosultsága olyan tárlatoknak, ahol nem egységes a kiállítók stílusa, ahol nem azonos művészcsoporthoz tartozók mutatják be műveiket. Mindig amellett voltam, hogy erre szükség van. Szükség van a különböző, grafikai, festészeti és hasonló biennálékra. Mégpedig azért van szükség rájuk, mert az alkotók, sajátos művészi eszköztáruk segítségével egy-egy témáról képesek ilyen alkalmakkor véleményt cserélni, diskurzust folytatni. Egy ilyen kiállításnak természetesen mindig akkor van értelme, létjogosultsága, ha megvan hozzá a vezérfonal, amely mentén ez a diskurzus folyhat említette a megnyitó gondolatok sorában a művészettörténész, aki a változatosságot is méltatta.

Kovács Péter Emléktöredékek a nagy hegyről című műve. Az országos tárlat, melyet kétévenként rendeznek meg, 40 művész munkáját vonultatja fel. Fotó: Keszey Ágens

- Megjelenik a Pannon tájnak a növényvilága, néhány alkotáson az állatvilága is, és a hal jelképén keresztül a keresztény világra utalás is a római istenek képe mellett. Vannak a művészek között sokan, akik elvontan, szubjektíven, verbálisan nehezen megragadható módon nyúltak a témához, s inkább asszociációkat, érzéseket mutattak be. Összeségében az az érzés erősödött meg bennem, hogy ez egy posztmodern kiállítás. Nem azért, mert kifejezetten ilyen alkotásokat vonultat fel, hanem az a gesztus, az a mentalitás, ami a kiállítást létrehozta, egy posztmodern gesztus - mondta dr. Kostyál László.

Az ünnepélyes megnyitón köszöntőt mondott Havasi Bálint, a Balatoni Múzeum igazgatója, Pácsonyi Imre, a Zala Megyei Közgyűlés alelnöke, Nagy Bálint, Keszthely alpolgármestere és Manninger Jenő országgyűlési képviselő. Az eseményen több díjat is átadtak a kiállító művészeknek.