Angyalhang az Ördögkatlanban - A zalaegerszegi leánykar is fellépett a kulturális seregszemle idei programjában

Az egyházi kórusművekből válogatnak a templomi fellépésekhez. A leánykar a nagyharsányi református templomban énekel Fotó: PHÁ AMI Leánykar Ladvenicza Béla

A kezdetek véletlenül alakultak, mondja Ladvenicza Éva karnagy, zeneiskolai tanár. Egyik zalaegerszegi templomi fellépésük után keresték meg az immár 11 éves kórust, hogy vendégszerepeljenek a baranyai falvakban tanyát ütött fesztiválon. Ahol rangos hazai és világhírű külföldi muzsikusok, színházi társulatok, képzőművészek töltenek egy hetet az értő közönség körében.

- Három évig egyházzenei kórusművekkel gazdagítottuk a programot, idén azonban könnyedebb repertoárral is készültünk, mivel tudtuk, a beremendi strandon is adunk koncertet - mondja a kórusvezető, aki mellett Varga Alexandra, Tóth Réka, Takács Piroska, Spilák Lili ésDormán Krisztina tartott lapunknak élménybeszámolót. Tőlük hallhattuk, hogy milyen érzés Pergolesit, Gabriel Faurét, André Messagert, Bob Chlilcott jazzmiséjét vagy például argentin egyházi kórusművet spanyolul énekelni a hazai szakrális környezetben. A karnagyuk egész évben keresi a dalműveket, a jogtiszta kották olykor egyenesen Amerikából érkeznek.

- Négy koncertet adtunk a palkonyai és a nagyharsányi templomban, a strandra pedig többek között spanyol dalokkal, francia sanszonokkal, finn polkával, zsidó énekekkel érkeztünk - mesélik, hozzátéve, számukra nemcsak a fellépés okoz élményt és izgalmat, hanem a rengeteg program, ami a bőség zavarával hozza nehéz döntéshelyzetbe a látogatót.

A karnagy és a zongorista, Pánczél Kristóf munkaértekezlete

Gitárművész a freskók előtt. Podhorszky Gábor játszani indul

A zalaegerszegi csapat 14 sátorban ütött tanyát, az ottlét felért a legjobb nyaralással, hátmég az az élmény, amikor pavilonjukat oly barátságosnak találták idegenek, hogy ott éjszakáztak. Lelkesen idézik, egyik koncertjüket megtisztelte jelenlétével az Ördögkatlan afropunkot és karneváli jazzt játszó francia sztárzenekara, a Wombo Orcherstra két tagja is. Csakhogy el tudjuk helyezni őket: szédületes karneváli dzsessz, amelyben New Orleans összeborul a legsúlyosabb hiphoppal, a big bandek világa a fiesztákéval. Sodró és felvillanyozó energiát igazi mediterrán fieszta vidám hangulatával ötvöző, a jazz finomságát a felvonuló zenekarok erejével, a hiphop lüktető szövegeit a francia sanzonok bájával ötvöző zenekar írják róluk a kritikusok.

- Semmi gond, visszajárunk énekelni, mert ebben a kórusban lehet a legtöbbet tanulni - mondja Krisztina és Réka, amikor, lévén, hogy ők már egyetemisták, azt tudakolom, hiányzik-e nekik az itteni zenei munka.

A fesztiválon módjuk volt gyakorolni szociális érzékenységüket is, az esélyegyenlőségi aktivistákhoz csatlakozva segítettek a mozgássérült fesztiválozók kalauzolásában. Tóth Virág és Tóth Emese, a kórus két tagja pedig arra is vállalkozott, hogy a Katlanfutáson bizonyítja, a zalai lányok a sportokban is megállják a helyüket.

- Ők a mi hőseink, hiszen rekkenő hőségben futották le a 6 kilométeres távot - jelezte elismerését Ladvenicza Éva, aki a majd 50 ezer látogató és többszáz fellépő között ügyelt a 25 tagú dalos csapatra.

Utolsó pillanatok. Próba, kottaellenőrzés, pihenés, készülődés a fűben

Akikhez ez évben csatlakozott a szintén zalai kötődésű Vas Erna fuvolaművész és Podhorszky Gábor klasszikus gitárművész is. S persze ezúttal sem nélkülözhették Pánczél Kristóf zongorakíséretét sem.

- Az tetszik benne, hogy a fesztivál az évek alatt is emberléptékű maradt, pedig egyre nagyobb a látogatói létszám, mégsem a vásár a fő szempont, hanem az, hogy minőségi művészeti programot kapjon a közönség összegeztek ifjú beszélgetőtársaim. Nem is kérdés, hogy jövőre is ott a helyük, a karnagy máris készül a repertoárbővítésre.

Gergő és Tóth Réka sátrat épít