Arany gimnáziumában - A hévízi Csokonai-társaság áprilisi nagykőrösi irodalmi látogatásáról

A harmincéves társaság három képviselője érkezett Nagykőrösre: Tar Ferenc, elnök, Zalán Tibor alelnök, dr. Bokányi Péter, az elnökség tagja, irodalomtörténész, tanár. Mindhárom vendég egy-egy előadással is készült. Tar Ferenc elnök Arany János évszázadáról beszélt. Történelmi áttekintésében rámutatott, miféle politikai, társadalmi és gazdasági változásokon ment át a 19. század. Egyetlen példát ragadok ki ezek közül: 1817-ben, Arany születésének esztendejében nincs a mai értelemben vett fővárosa az országnak.

Az országgyűlés Pozsonyban működik, a király és az arisztokrácia Bécsben székel, közigazgatási szerepet a vármegyék központjai töltenek be, gazdasági értelemben vett fővárosról nem beszélhetünk, kulturális szempontból pedig Kazinczy székhelye, Széphalom tekinthető kiemelt jelentőségű településnek. A század második felének Magyarországa már más képet mutat: a kiegyezés idejére Pest-Buda, majd 1873-tól Budapest a polgárosodásnak, az ország felemelkedésének köszönhetően alig mutat különbséget más európai nagyvárosokkal szemben.

Suba Lajos, az Arany János Társaság elnöke (balról) az emlékévre megjelentetett kötetekkel köszönte meg, hogy a vendégek elfogadták a meghívást: Zalán Tibor, Tar Ferenc és dr. Bokányi Péter

Dr. Bokányi Péter Arany János a közoktatásban címmel arról beszélt, hol a helye ma a nemzeti költőként számon tartott művésznek. A tanítási tapasztalattal is rendelkező irodalomtörténész úgy látja, átértékelődnek az egyes életművekben megfigyelhető hangsúlyok, és erősödik az a szemlélet, mely Aranyról mint nemzeti klasszikusról gondolkodik. Ez két jelentést hordoz: egyrészt a maga korában a legjobb gyökerekhez nyúlt a költő, másrészt Arany után már nem ugyanolyan az a hagyomány, amelyre építeni lehet, mert maga is hagyománnyá lesz. Dr. Bokányi Péter elmondta, a 19. század második felében már saját kora is a legnagyobb költőnek tartotta Aranyt.

Elsősorban a kötelességtudó, szerény Aranyt, aki tudja mi a feladata a magyarság nehéz helyzetében: a nemzeti erkölcs ébrentartása, valamint vigaszt nyújtani. A 21. századot viszont egyre inkább a Margitszigeten önmagát kereső idősödő ember érdekli, aki az idegen nagyvárosban igyekszik olyan kapaszkodókat találni, amelyek mentén érdemes még élni. A középiskolai gyakorlatban az utóbbi évben Arany a 10. osztály helyett a 11-es évfolyam elején kapott helyet, ami azt is üzeni, a költőnek több köze van a Nyugat korához, mint az azt megelőzőhöz.

A délutánt a Nagykőrösön jól ismert Zalán Tibor költőnek, a gimnázium egykori tanulójának az előadása zárta. Humoros, szellemes ismertetőjében bevallotta, fiatalon nem kedvelte Arany költészetét, de amikor - ahogyan ő mondta - gondolkodó életkorba lépett, már megszerette őt. Azóta többször "keresztezte" életét. 2003-ban azok között volt Zalán Tibor, akiket felkértek A walesi bárdok című nagykőrösi ballada átiratára, akkor született A névtelen walesi bárd című parafrázisa.

A kőrösi gimnázium öregdiákja ma a békéscsabai Jókai színház dramaturgja, és feladatul kapta, hogy a Toldi című elbeszélő költeményt vigye színre. Mókásan mesélt a költő a megoldás nehézségeiről. Majd 2013-ban a Kortárs című irodalmi folyóirat 10 szerzőt kért meg - köztük Zalán Tibort -, hogy alkossanak egy olyan költeményt, melyben szerepel "Ez az élet egy tivornya" Arany-sor. A legutóbbi felkérést pedig 2016-ban kapta, a Bolond Istók című művet kellett színpadra átírnia. Mivel a Toldihoz hasonlóan ez sem bővelkedik párbeszédekben, ezért Arany stílusában, ritmusában egészítette ki azokat Zalán Tibor méltán nagy sikerrel.

A baráti hangulatú délutánon Suba Lajos, az Arany János Társaság elnöke az emlékévre megjelentetett kötetekkel köszönte meg, hogy a vendégek elfogadták a meghívást. Az, hogy az alkalomnak lesz folytatása, az egészen bizonyos: Tar Ferenc elnök már most az októberi Csokonai-napokra szeretettel invitálta a nagykőrösi Társaság tagjait.