Kultúra

2017.01.30. 11:53

Az egerszegi Móriczban vendégeskedik a cserszegtomaji MŰSZAK

Zalaegerszeg - Erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, holland, török és magyarországi alkotók művei egyaránt megtalálhatók a MŰSZAK legújabb kollekciójában, amiből a Móricz Galériában látható kiállítás február 28-ig.

Magyar Hajnalka

A Művészek Szabad Alkotóközössége immár VI. művésztelepét és kulturális piknikjét tartotta a nyáron Cserszegtomajon, Takács Ferdinánd és Takács-Szencz Lívia otthonában és kertjében. S az is a hagyomány része, hogy az elkészült munkákat a megyeszékhelyen is közönség elé tárják.

A falon a négykezes  akciófestés eredménye, előtte Lénárd Gábor Álmodó című fafaragása

Az alkotók földrajzi kötődése mellett a műfajok, technikák tárháza is sokszínű, a festmények mellett grafikák, kerámiák, fafaragások, fémmunkák, sőt, versek is gazdagítják a tárlat kínálatát. Hiszen, ahogy szokott, költők is részesei voltak a nyári alkotótábornak, idén dr. Cséby Géza, dr.Lángi Péter, Sall László, valamint Serdar Ünver.

Takács Ferdinánd, Takács-Szencz Lívia, dr. Cséby Géza és Basilides Bálint

- Három alkotással, két táj- és egy önarcképpel Károly Gyula is megjelenik a tárlatban, hiszen az elmúlt nyári művésztelepünkkel az ő szellemi hagyatékát ápoltuk - mutatja a központi helyre került, az örökösöktől kölcsön kapott festményeket Takács Ferdinánd, a művésztelep alapítója és vezetője. - Az ő festői világa előtt tisztelegtünk legutóbb az akciófestéssel is, aminek eredménye ugyancsak látható. Ez alkalommal a képfelületen megosztozott a négy vállalkozó művész: Tirnován Kata, Takács-Szencz Lívia, Sára Katalin és Illés Major Julianna. Mindenki a saját, Károly Gyula által inspirált vizuális gondolatait tette vászonra.

Takács-Szencz Lívia munkái

A művésztelep szép vállalása, hogy minden évben választanak egy, a környékhez kötődő, ám feledésbe merült életművet, s reflektorfénybe állítva új életet lehelnek belé. Legutóbb a keszthelyi Károly Gyula festőművészre esett a választásuk. A mélyen vallásos alkotó 1910-ben született egy hétgyermekes keszthelyi temetkezési vállalkozó hatodik gyermekeként.

Lázár-Schilthuis Nella (Hollandia) igényes grafikai lapja

- Egész élete Keszthelyhez kötötte - mondja a festőről dr. Csébi Géza költő, műfordító. - Korán kezdett festészettel foglalkozni, a képzőművészeti főiskolát 1939-ben végezte el. Eredetileg papnak készült, ám a megcélzott rend priorja arra intette, nem lehet egyszerre két ilyen nagy eszmét szolgálni, mint a művészet és az egyház. A festészetet választotta, de mély hitét mindvégig megőrizte. Ebből fakadóan életében nem is jutott kiállítási lehetőséghez.

Műveit mégis százan és ezren látták - mondja a költő. Az 50-es évek derekától ugyanis Károly Gyula nagy számban készített fal- és oltárképeket a Veszprémi Egyházmegye templomaiban. Zalában jelesül Garaboncon, Zalaváron, Zalakaroson, Zalamerenyén, Zalaszántón.

Károly Gyula (1910-1989) önarcképe Fotó: Pezzetta Umberto

- E munkái mind a mai napig megtalálhatók - folytatja. - Nem keresett új utakat a művészetben, a római iskola vallásos, klasszicizáló és historizáló stílusát követte. Ez is szolgálat volt a részéről. Emellett szívesen festette a környék tájait, csendéleteket és zsánerképeket is készített, és szenzációs portrék kerültek ki a műterméből. Olyannyira, hogy korábban, a főiskola után néhány évig ebből élt a fővárosban. Életművére a feledés homálya borult, ezen próbált változtatni a MŰSZAK kezdeményezése. 1989. február 13-án halt meg, küszöbön áll halála évfordulója. A környékbeli művészek panteonjában őt is mindenképpen megilleti egy hely.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!