Az örökkévalóságnak készíti képeit Móritz István

Ugyanis tagja a Köztérkép nevű közösségi mozgalomnak, mely honlapján köztéri művészeti alkotásokat mutat be. Nyilván, nem pusztán az alkotások listázásáról van szó, hanem  olyan adatbázis készítéséről, amelyben akkor is fellelhetők lesznek az alkotások, amikor esetleg a közterületről már eltűnnek.

Móritz István már valamennyi kanizsai szobrot megörökítette, képünk az Aradi udvarban, a vértanúkat ábrázoló szobrok között készült róla. Most az út menti feszületek fotózásához kezd hozzá Fotó: Szakony Attila

– Az egész úgy indult, hogy néhány évvel ezelőtt a közösség weboldalán megláttam az édesapám, idősebb Móritz István domborműkészítő egyik alkotását – idézte fel a kezdeteket ifjabb Móritz István. – De csak egyiket, s arra gondoltam, hogy a többit feltöltöm én. Mire ezeket lefotóztam, írtam hozzájuk képinformációkat és némi ismertető szöveget, úgy beleszerettem ebbe a munkába, hogy eldöntöttem, folytatom. Ennek eredményeképpen ma már nincs olyan köztéri alkotás, vagy szobor Nagykanizsán, ami ne lenne ott a közösségi mozgalom weboldalán. Sőt, még Gödöllőről, illetve a Somogy megyei Tikosról is töltöttem fel képeket. Az igazság az, hogy mindenhová viszem magammal a kis kompakt fényképezőgépemet és ahol éppen járok az országban, ott készítek egy-egy képet az adott hely köztéri szobrairól.

A zalamerenyei háborús emlékmű Szűz Máriával és Jézussal

Móritz István azt is elmondta: az elmúlt években olyan szobrokat is megörökített, amelyek már nem is léteznek. Ilyen például a Puchheim-i tulipán, amit kézen-közön elloptak a Sétakertből, ugyanis kurrens anyagból, bronzból készült. Pontosabban ezt nem is Móritz István örökítette meg, de ő szerzett a műalkotásról archív fotót, s töltötte fel azt a weblapra, így legalább ebben a formában megmaradt az utókornak.

Dobó István, a várvédő egri hős szobra Balatonszentgyörgyön

– Ebben Czupi Gyula, a Halis István Városi Könyvtár igazgatója segített, de támogatja a munkám Tarnóczky Attila volt alpolgármester, nyugalmazott lokálpatrióta pedagógus is, aki megírta a kanizsai házak és lakóik történetét. S természetesen, ahol járok, ott a polgármesterekkel is igyekszem jó kapcsolatot kialakítani – tette hozzá.

Néha gyárakba is be kellett jutnia a férfinak, hogy a területükön található alkotásokat, adott esetben fali mozaikokat is megörökíthessen. Ez nem volt egyszerű napjaink bürokratikus viszonyai közepette: budapesti vezérigazgatói engedély kellett hozzá – talán azt hihették, hogy ipari kém...