Csak figyeli a rezgéseket - Farkas Zoltán "Batyu" 60 évesen is folyamatosan dolgozik

Néptánc címmel jelent meg az első könyve, melynek célja, hogy új impulzusokkal lássa el a magyar táncoktatást. S továbbra is járja a világot népszerűsítve könyvének központi témáját.

– A fürdőváros kivételes varázserővel bír, ezt érzik az ízületeim is, amikor a tíz alkalmas kezeléssorozat végére érünk – mesélte zalakarosi birtokán Farkas Zoltán. – Harminc éve szerelmes vagyok a környezetbe, ami feltölt energiával, így az alkotó munkába is nagyobb lendülettel vetem bele magam.

Ezt bizonyítja a Néptánc, avagy alaptechnikák módszertana címmel megjelent első könyve, mely harminc évnyi tanítás tapasztalatát gyűjtötte csokorba.

Farkas Zoltán Batyu mindene a zalakarosi birtoka. A vízben rejlő erőből folyamatosan merít Fotó: Szakony Attila

– Elsősorban a magyar néptánc szakembereinek készült, de akit a táncos mozdulatok ritmusa, játéka és harmóniája érdekel, az is megtalálhatja a számítását – mesélt tovább a koreográfus. – A kötet elkészítése során az alapokból indultam ki, abból, hogy az embernek van két lába és két keze. A néptánc mozdulatainak lényege a stílus, az egyes táncokra vidékenként eltérően jellemző mozdulatjegyek összessége. A könyv abban tér el a szokásos táncpedagógiai módszerektől, hogy nem az eredeti előadók kész stílusából indul ki, hanem a mindenki által elvégezhető, egyszerű mozdulatokból építi fel a stílus elemeit.

A könyv friss szemlélettel hódít

Farkas Zoltán szerint a táncot alapelemeire bontó, majd fokozatosan bonyolódó, játékosan kreatív gyakorlatok megtanulása után a stíluselemek könnyen, szinte maguktól értődően sajátíthatók el. Ráadásul a gyakorlatok nem csupán az ugrós, lakócsai táncok és kalotaszegi csárdás tanításához adnak segítséget, hanem más vidék vagy nemzet néptáncainak oktatásához nyújtanak mintát.

– Sajnos a világ arrafelé halad, hogy az emberek kész produktumot kapnak, a módszerem ezzel szembe megy – vélekedett a szakember. – A modern világban a néptáncot is vonzóvá lehet tenni, friss ötletekkel, ezen keresztül pedig a fiatalok előtt is világossá válik milyen fantasztikus dinamika, erő rejlik benne. El kell felejteni az évtizedes berögződéseket, minden ember más és más. Tanítás közben figyelem a rezgéseket, kicsit úgy működöm, mint egy pszichológus és a személyi edző keveréke, ha így gondolkozunk, bizony örömet szerzünk a srácoknak.

Batyu könyvét a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népzene tanszakán már használják a tanításban.

– A magyar népzene 70 százaléka tánczene. A falusi, paraszti gyakorlatban, a prímások jól mozogtak, tudták milyen a tempó, érezték az ütemet – folytatta. – Most nagy a pezsgés, a gyerekek vevők a népzenére. A tanulás közben különféle bandákat alapítanak, s tele vannak ötlettel, elképzeléssel, szeretnék megvalósítani önmagukat. Számtalan tehetséges, ifjú csapat létezik, akik népszerűek, rendszeres fellépői fesztiváloknak. A kanizsai Góbé zenekar pont olyan fiatalokból áll, akiknek a vérükben van a népzene.

Batyu feleségével, Tóth Ildikóval Hongkongban tanított táncokat

A kanizsai származású táncművész és felesége, Tóth Ildikó „Fecske” ezzel a különleges lüktetéssel szeretné megismertetni a különböző kultúrákat. Akik nyitottak is. A páros legutóbb Hongkongban járva egy ottani táncszövetség meghívásának tett eleget. A táncosok szerint az ottani kultúra szent és sérthetetlen, s ez igaz az emberek mozgásvilágára is. A párosnak viszont sikerült feltörnie a szokásokat, vidám játékokkal felejthetetlen pillanatokat szereztek.

Azt, hogy Farkas Zoltán nem pihent ebben az évben, jól jelzi hajdani barátja, a Kossuth-díjas Nagy László Menyegző című versének a színpadra állítása. A Magyar Állami Népi Együttes Násztánc című előadását a Budapesti Tavaszi Fesztiválon mutatták be sikerrel, melynek rendező-koreográfusaként tevékenykedett.

- A mű a romlás és rombolás valamint minden visszahúzó erő ellen, az ifjúságért született – tette hozzá. – Persze a költő feleségének, Szécsi Margitnak is komoly szerepe volt benne, hiszen bő húsz évvel ezelőtt ő adta az ihletet. Az előadás a versre támaszkodva mutatja be az esküvői szertartás utáni eseményeket, a lakodalmi forgatagot, illetve a párrá forrott két fiatalt. Ám az ifjú pár olyan lakodalom részesévé válik, amely nem a szent és nagy hagyománynak, az élet újrakezdésének a folyamatába illeszkedik, hanem annak látványos és drasztikus ellentéte.

Batyu a befejeződő Sziget fesztiválon a Hungarikum falu művészeti vezetőjeként tevékenykedett. A könnyűzenei koncertek között igyekeztek a világ minden tájáról érkezőknek értéket közvetíteni, természetesen a néptánc nyelvén. Immár hatodik éve népviseletbe öltözött, táncoló csoportokkal bejárták a fesztivál fontos pontjait.

- Amikor a színes társaság szembesül magyar kultúra egységével, megáll a levegő, de még a sör is a korsókban – mosolygott Batyu. – Próbálják ütni a lábukat, összeborulva olykor hajnalig táncolnak, és sok nyelven csak azt ismételgetik, hogy köszönöm.