Hazánk és Kanizsa történetében is nyomot hagytak a Batthyányak

A Batthyány család tagjai mindvégig meghatározták Magyarország történelmét. Róluk szól az a vándorkiállítás, amely nemrég érkezett a dél-zalai városba.Az anyagot tavaly mutatta be először a körmendi dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum, ugyanis akkor ünnepelték a 300. évfordulóját annak, hogy 1716-ban Körmend lett a magyarországi Batthyány-uradalmak központja.

- A körmendi bemutató után a siklósi várban volt látható a kiállítás, most pedig elhoztuk Nagykanizsára is. A következő állomás - ami már biztos -, az ausztriai Németújvár, Güssing lesz, a Batthyányak ősi fészke - tudtuk meg Móricz Pétertől, a körmendi múzeum igazgatójától. - Mi nyitottak vagyunk további állomásokra is. A kiállítás alapja 13 tabló, melyek a Batthyány család uradalmait mutatják be, s az azokat megszerző főurakat, illetve a fontos uradalmi épületeket.Móricz Péter hozzátette: jó a kapcsolatuk az arisztokrata család leszármazottaival.

A Batthyányak ősi fészke, Németújvár vára korabeli metszeten

Különösen kiváló volt az együttműködés a Németújváron (Güssingben) élő Batthyány László gróffal, aki Nagykanizsán is többször megfordult - ám sajnos tavaly elhunyt. Azóta Batthyány-Strattmann IV. László herceggel állnak kapcsolatban, aki boldog Batthyány-Strattmann Lászlónak a dédunokája, Bécsben él és csak németül beszél. Ő a kurátora az alapítványnak, amely fenntartja a németújvári várat.

Az is kiderült: a Batthyányaknak Németújváron, Körmenden és Nagykanizsán kívül volt birtokuk Sármelléken, Enyingen, Csákányon, az Őrségben, Rohonc-Szalónakon, Dobrádon, Muraszombat-Rakicsányban, Ludbreg-ben, Bicskén, Mányon, Kisbéren, Borostyánkőn, Zalaszentgróton, Intán, Bólyon, Siklóson, Üszögön, Sellyén és a Kanizsa melletti Homokkomáromban.

A magyarországi uradalmi központ, a körmendi kastély makettje

A Nagykanizsára nemrég érkezett vándorkiállítás itt kiegészült a Thúry György Múzeum kapcsolódó tárgyi emlékeivel.

A múzeumnak ma otthont adó épület is a Batthyányakhoz köthető. 1705 és 1712 között épült a kanizsai vár köveiből, s benne kaptak helyet a hercegség Kanizsa környéki gazdaságainak hivatalai, uradalmi tiszttartói ház lett, illetve 1945-ig itt működött a hercegi erdőhivatal is.

- A 13 tabló mellett majdnem felesben vannak a saját dokumentumaink, fotográfiáink és tárgyi emlékeink - hallottuk Kunics Zsuzsától, a nagykanizsai Thúry György Múzeum muzeológus-történészétől. - Fontosnak tartjuk, hogy a kanizsaiak figyelmét ráirányítsuk arra, hogy a városban máig álló épületek őrzik a Batthyányak emlékét. Ilyen például a Vasemberház, vagy a mai Bolyai-iskola, az egykori kiskanizsai lóváltó-állomás, nekik köszönhető az alsóvárosi templom főoltára és díszes szószéke, s Batthyány Fülöp biztosította a területet és az építőanyagokat a zsinagóga építéséhez.

Amit pedig különösen kiemelendőnek tartok, az, hogy a mai Eötvös téren építették meg nemcsak a város, hanem a régió első gimnáziumát 1765-ben, ahova még Dalmáciából is jöttek növendékek. Ezzel szellemi központtá tették Kanizsát.

Móricz Péter, dr. Koltai András, Kunics Zsuzsa és Száraz Csilla, a kanizsai múzeum igazgatója a kiállítás megnyitóján
Fotó: Szakony

Dr. Koltai András levéltáros, a Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltárának munkatársa szerint a kiállítás legfontosabb célja, hogy bemutassa azoknak a dunántúli településeknek, uradalmaknak a hálózatát, amelyeket a Batthyány név köt össze, hiszen ez a család volt a birtokosuk.

- Azt is fontos tisztázni, mit jelent az uradalom fogalma, hiszen több volt puszta gazdasági egységnél, kulturális és identitásképző tényezőt jelentett - szögezte le dr. Koltai András. - Egyfajta életkeretet is adott, ami 1848-ban tűnt el.

A szakember beszélt a család történelmi szerepéről is.

A tábla régen a múzeumépület falán függött, ott volt a hivatal

- A Batthyány család a XVI. század elejétől kezdve Magyarország egyik legjelentősebb főúri családja - mondta dr. Koltai András. - Jelentősége nem csak abból fakad, hogy fontos történelmi személyiségeket adtak az országnak (például a két Batthyány Lajost, a nádort, aki nagyon sokat tett Nagykanizsáért, illetve Magyarország első felelős miniszterelnökét, aki 1849. október 6-án vértanúhalált halt Aradon, vagy a boldoggá avatott Batthyány-Strattmann Lászlót), hanem abból is, hogy a család tagjai gyakorlatilag mindvégig meghatározták Magyarország történelmét. Ilyen elég kevés van a magyar történelemben.

Hozzáteszem, a Batthyányak is földesurak voltak, tehát adót kellett nekik fizetni, ezért a korban élők nemigen szerették őket. Ám az idő múlásával megszépülnek az emlékek, és már nem is tűnik oly rossznak az a rendszer - sőt, az elmúlt évszázadok alatt kiderült, hogy voltak annál sokkal rosszabbak is...