Előkerült a városbíró képe!

Nemrégiben mi is beszámoltunk róla, hogy a levéltár, a könyvtár és a múzeum kutatói, történészei javában dolgoznak a kötet tanulmányain. De...

- Szeretnénk, ha a városlakók, illetve az elszármazottak is „társszerzőinkké” válnának, ha a közösség számára fontos közös múlt értékei minél nagyobb számban kerülnének a kötet révén mindannyiunk birtokába - mondta érdeklődésünkre dr. Gyimesi Endre történész, volt polgármester és országgyűlési képviselő, aki Seres Péter fotóriporterrel együtt a könyv létrejöttének letéteményese,

A korábbi sajtótájékoztató után még az írtuk: „keresik például azt az 1830- as, városlátképet ábrázoló olajfestményt, amely a Malatinszkycsalád birtokában volt, egyik kiadványuk címlapján látható is, de az eredeti hollétéről jelenleg nem tudni, de jó lenne, ha előkerülne Tüttőssy László egykori városbíró és Pintér Máté (a szegényház alapítója) arcképének eredetije. Ezek a Pesti Pál szerkesztette 1931-es városkalauzban jelentek meg.” Részsikerek máris vannak.

- A sajtóhíradások után megkeresett bennünket a 87 éves, Zalaegerszegről származó Nyilassy Miklós, aki elvezetett a Tahitótfalun élő unokaöccséhez, Nyilassy Ferenchez, ott találtuk meg a Tüttőssy Lászlót ábrázoló képet - mondta Gyimesi Endre, aki Seres Péterrel együtt maga utazott el a „zsákmányért”. - Az esetleges kiállításokhoz kölcsön is kapjuk majd a festményt. Ugyanott fotóztunk a városcímert ábrázoló vörösréz emlékplakettet, amit 1935-ben adtak ki.

Nyilassy Ferenc leszármazott és dr. Gyimesi Endre Tüttőssy László városbíró portréjával Tahitótfalun
Fotó: Seres Péter

A kutatók már azt is tudják, a Tüttőssyek 1587-ben kiállított nemesi oklevele Amerikába került a kivándorolt családtagok révén.

A szóban forgó 1830-as, városlátképet ábrázoló híres olajfestmény ügyében is lázas nyomozások folynak, a szerkesztők már tisztában vannak azzal, hogy a Malatinszky-leszármazottak, a Tersztyánszkyak Budapesten élnek. A család lelkesen keresi a képet, amelynek vélhetően akkor veszhetett nyoma, amikor a Malatinszky-családot kitelepítették a megyeszékhelyről Zalacsányba.

A kutatók találkoztak az 1860-as években városházi képviselőként működő Meskó Ferenc 1857-es kézzel írt Oskolakönyvével, amelynek utolsó lapjaira az egerszeghegyi szőlőbirtok terméseredményeit jegyezte be egészen 1884-ig. (A kötet 2000-ben jelent meg.)

Gyimesi Endréhez elhozták többek között a Szalay József múlt század eleji borbélyüzletéről készült fotókat, a mozi helyén valaha állt kézimunkabolt portálját mutató képet. Az a Mindszenty-kiadvány is felbecsülhetetlen értékű egerszegi fotót rejt, amely Buenos Aires-ben jelent meg 1958-ban. A kép a nagytemplom tornyából készült a város főutcájáról.

A szerkesztők (köztük Molnár András, a levéltár igazgatója) remélik, előkerül a Pintér Mátéról (1737-1790), a szombathelyi püspök uradalmi számtartójáról, az Ispita létrehozását szorgalmazó jótevőről készült kép is. Valamint azt is, hogy hajdani, XVIII.-XIX. századi céhes iratokat is kapnak. Hiszen a fejléceket általában városlátképek is díszítették.