Kultúra

2017.02.27. 13:55

Mindenki emlékezzen

Hétvégén lezárult a Gulag-emlékév, de a túlélőkre, áldozatokra és a történelmi eseményekre való emlékezés ideje nem. Ez is üzenete volt annak az előadásnak, melyet még múlt héten tartott dr. Kovács Emőke.

Keszey Ágnes

A történész – aki egyben Gulag – emlékév szakmai vezetője is – „Balatoniak a kommunizmus célkeresztjében” – címmel mutatott be a térségben élt meghatározó személyeket és eseményeket a Kommunista Diktatúrák Áldozatainak emléknapja alkalmából. A múltbéli eseményeket kutatva személyes találkozások részese is volt. Érdeklődésünkre elmesélte, hogy a közönségnek bemutatott személyiségek közül számára legmeghatározóbb Sujánszky Jenő volt, akivel ma is tartja a kapcsolatot. Sujánszky Siófokon született, köztiszteletben álló patikuscsalád gyermekeként.

– A ’49-es államosítást követően a család elveszítette a vagyonát. Óbudára kényszerültek költözni.

Az édesapa egy agyvérzéses betegség miatt teljesen leépült, így édesanyja és nővére mellett Sujánszkynak egész fiatalon családfenntartói szerepet kellett vállalnia. Neki is a gyógyszerészeti pálya lett volna lehetőség, de nem engedték továbbtanulni, ezért segédmunkásként dolgozott. Később vegyészmérnök lett, ezzel kint nyugaton tudott boldogulni -  idézte fel dr. Kovács Emőke, előre is vetítve a férfi életének alakulását.

Emberi sorsokról, emlékekről, helyszínekről szólt dr. Kovács Emőke hévízi előadásán

- Az ’56-osok közül is már kevesen élnek, ezért ő van rám a legnagyobb hatással van a mai napig. Élettörténete példázza, hogy ő soha nem adta fel. 1956 után a megtorlás szelét megérezve nagyon racionális döntést hozott és emigrált, Előtte, a legsötétebb diktatúra éveiben, 1949-től a legveszélyesebb ellenállási módozatot választotta: a Mezartin csoport vezetője volt – mesélte a történész lapunknak. Előadásán elmondta, hogy a közel 90 esztendős Sujánszky Jenő ma is friss szellemi állapotban mesél a korabeli eseményekről, ám életének egy időszakáról nem szokott, nem is akar beszélni.

– 1955 decemberében kezdődtek a Mezartinosok elfogásai. Akkor került a gyűjtőfogházba, öt hónapig tartottak a kihallgatások. Ez az az időszak, amikor olyan testi és lelki behatások érték, amik miatt erről az időszakról nem tud beszélni. Néhány adalék van, hogy nagyon erős nyugtató injekciókat kapott, amelyek bénulásszerű állapotot idéznek elő.

Nagyon kemény időszak volt ez az életében. Rossz testi állapotban került ki a börtönből, pedig nagyon jó fizikumú, katonai kiképzésben részesült férfi volt, ott volt Budapest ostrománál is- idézte fel dr. Kovács Emőke. Sujánszky Jenő életét, felvillantva a kommunista diktatúrák áldozatnak sorsát A történész azzal a gondolattal zárta előadását: az utolsó pillanatban vagyunk, hogy a túlélőktől megtudjuk, mi is történt valójában. Előadásában hosszú évek kutatómunkája eredményeit villantotta fel.

– -Nekem nagyon fontosak az emberi sorstörténetek. Folyamatosan gyűjtögetem az ezekkel kapcsolatos forrásokat, közléseket is. Ify Lajossal (egykori fonyódi plébános, a Szent György-hegyi Emmaus kápolna építtetője) régóta foglalkoztam. Érdekes módon Vaszary Gáborról nincsen olyan sok forrás, de vele is már korábban találkoztam. Úgy gondoltam, hogy amikor ennyire súlyos a téma, emberéletekről, emberi sorsokról beszélünk, akkor egyének sorsa példázza és talán oldja is ezt a nagy tragédiát.

Nem csak neves személyekről, helyszínekről is szólt, így a fürdőváros és a szomszédos település és 1956 ősze is szóba került.

– Keszthelyen egyedülálló történet zajlott le, melyet szerintem országosan még mindig nem ismernek elegen. Pedig példaértékű, hogy itt egy éjszaka alatt elkészült egy gipsz-szobor., a Fehér ember, amely a magyar szabadságharc elesett áldozatait és a még küzdőket is jelképezte. A szobornak az elkészülte és az alkotója  (recski rab volt) is érdekes (éppen hévízi gyógykúrán volt). A napokban olvastam, hogy a férfi, akiről mintázták a szobrot, még él: Új-Mexikóban – árulta el dr. Kovács Emőke.

A Gulág-emlékév szakmai vezetője kihangsúlyozta: az emlékév és az emlékbizottság munkája február 25-én véget ér. de ez nem jelenthet lezárást. Szólt a málenkij robotra hurcoltak emlékművéről, melyet, vasárnap avattak fel Ferencvárosban. Számos program lesz  országszerte ezt követően is.  Több Gulag-film is készül, valamint az Örök tél című nagyjátékfilm, mely reményei szerint segít a valós megismerésében és amely a fiatal generáció számára is közelebb viheti a történteket.

– Mindaz, ami megvalósult az elmúlt időszak munkája során, mit ad a túlélőknek, az áldozatok családjainak és a mai generációnak?

– Ezek nagyon lényeges szegmensek és épülnek így egymásra. A túlélők vagy hozzátartozók számára mindenképpen fontos volt erről a traumáról elsőként beszélni, diskurzust folytatni, interjúkat készíteni. Ezek megjelentek különböző kötetekben, kisebb dokumentumfilmekben. A kibeszélés technikája fontos volt. Mindezeket a történész szakma, a kutatók feldolgozták megfelelő tényfeltáró adatokkal, levéltári és muzeológiai háttérrel.

A következő lépés, hogy mindez bekerüljön egy össznemzeti emlékezetpolitikába, aminek elemei akár emlékhelyek, emléktáblák kialakítása, hiszen ezek sem voltak még. Nagyon lényeges a fiatal generációnak átadni a történteket. Ez is megvalósult: képregény készült a Gulág-emlékévben, eljutott a középiskolákba Sára Sándor Gulág-rabsorsokról szóló filmsorozata, volt országos tanulmányi verseny, Szolyvára nemzeti zarándoklat és számos rendhagyó történelemóra. Elkezdődött egy folyamat, amely a jövőben is működhet és remélem, az oktatási rendszer is integrálja.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!