Energiával átitatva

A lenti származású Tóth Mónika gyermekkorát a sport és a zene határozta meg. Érettségi után Pécsen szerzett testnevelő tanári diplomát és úszó edzői szakképesítést, de tanult később marketinget, lakberendezést és közgazdász diplomája is van.

Korábban a sport, a kézilabda is meghatározó tevékenység volt életében. 1995-ben egy országos korosztályos megmérettetésen az év játékosának is megválasztottak.

Az egyetem után néhány év kimaradt, majd az „örömjáték" kedvéért tért vissza újra. Jó néhány évig a lenti GÓ-NA csapatát erősítette, majd a zalaegerszegi EKK csapatában játszotta, itt fejezte be végleg a versenyszerű játékot, 4 évvel ezelőtt.

- Azóta szelídebb mozgásformákat találtam magamnak. Spinningre járok, mert szükségem van a jól eső  fizikai fáradtságra, a jóga és a pilates pedig segít összerendezi a gondolataimat, és megteremteni a testi-lelki-szellemi egyensúlyt. Mivel a sport a mindennapjaim része volt, kialakította bennem a mozgás iránti igényt. De számos más pozitív hatását is kamatoztatom az életben. Megtanított szervezetten, rendszerben élni, küzdeni a vágyaimért, a céljaimért, csapatjátékosnak lenni, és kitartani az utolsó utáni percig is. Emellett pedig nagyon sok barátságot, ismeretséget köszönhetek a kézilabdás éveknek.

- Érdeklődésem mindig is sokfelé ágazott, ami a tanulmányaimban és a korábbi munkahelyeimben is megmutatkozott: dolgoztam szállodai animátorként, testnevelő tanárként, több multinacionális nagyvállalatnál humán és logisztikai területeken, pénzügyi vezetőként a közigazgatásban, koordináltam egy magánalapítvány tevékenységét, vállalkozóként tevékenykedtem a gazdaságfejlesztésben, dolgoztam Ausztriában, tanultam nyelvet Firenzében.

- Ez a sok élmény és tapasztalat - amivel gazdagabb lettem - mind kellett ahhoz, hogy elérkezzek az életemben oda, ahol most tartok. Számos iskolai tanulmány és munkatapasztalat után, 2007 körül még mindig nem éreztem pontosan, hogy mi is az a tevékenység, amivel szívesen foglalkoznék, ami igazán én vagyok. Nővéremmel sokat beszélgettünk ezekről a dolgokról. Ő már akkor is érezte, hogy a művészetek felé vezet az út, és hogy ez lesz az én életfeladatom. Számomra ez akkor még hihetetlennek tűnt. Hiszen az életem teljesen más irányba tartott, és nem volt a művészetek terén semmiféle korábbi tapasztalatom.

- Aztán Szilvi - nővérem - „véletlenül" rábukkant egy jobb agyféltekés rajztanfolyam hirdetésére, és javasolta, hogy próbáljam ki magam. Így 2008 januárjában Budapesten elvégeztem ezt a 3 napos kurzust. Elsajátítottam azokat a módszereket, amelyek segítettek megnyílni a kreativitás felé, illetve első alkalommal itt tapasztaltam meg, hogy mennyire természetes és felszabadító érzés számomra a kreatív alkotás.

A színek és a festészet került az érdeklődése középpontjába, hiszen egy idő után már nemcsak grafitceruzával készített rajzokat, hanem megpróbálta az alkotást színekkel is.

- 2014 őszén érkezett el az idő, hogy teret adva a kreativitásomnak, figyelemmel és türelemmel hagyjam kibontakozni a bennem élő művészt. Ekkor már ecset nélkül, ujjakkal, kézzel vittem fel az olajat a vászonra. Ily módon a lehető legközvetlenebb kapcsolatban vagyok az anyagokkal, ami számomra végtelen szabadságot nyújt az alkotásban. Festményeimet azóta is ezzel a technikával készítem.

- Művészetemmel a bennem rejlő érzéseket, gondolatokat juttatom kifejezésre intuitív módon. Azaz, amikor alkotok, soha nem tudom meghatározni előre, hogy mi fog megszületni a vásznon. Csak hagyom, hogy az érzelmeim vezessék a kezemet és így keljenek életre a maguk módján a színek és a belőlük kialakuló formák. Ezért legtöbbször színek együttese és nonfiguratív elemek tűnnek elő a képeimen, bár gyakran jelennek meg végül beazonosítható alakzatok is.

Tóth Mónika néhány alkotásával
Fotó: Korosa Titanilla

Első kiálllítása idén májusban Zalaegerszegen, a második októberben, Lentiben volt. További megjelenési lehetőségek vannak előkészítés alatt, egyre több megkeresés érkezik  számára az ország különböző pontjairól.  Tervei között szerepel ún. mini-galériák létrehozása, együttműködve olyan partnerekkel, akik nyitottak festményei fogadására, és rendelkeznek olyan közösségi terekkel, ahol több ember megfordul.

- Akik látták a képeimet, vagy van már egy, vagy több alkotásom is az otthonukban, ők mind arról számolnak be, hogy a festményeim nagyon különlegesek, hogy pozitív energiákat sugároznak. Így fogalmaznak: a színek szinte élnek, beszélnek, az egyedi, modern színes formák nem csak a szemet gyönyörködtetik, hanem gyógyítják a lelket, hitet adnak, és feltöltik a környezetet és a benne élőket nyugalommal, békével, energiával.

Nagyon örülök neki, hogy szeretik a művészetemet, és hogy a képeimen keresztül ennyi szépet és jót közvetíthetek. Ezért fontosnak tartom, hogy minél több helyszínre, minél több emberhez eljussanak az alkotásaim. Ehhez nagy segítség egy-egy kiállítás, a saját galériám, a különböző jótékonysági események, és természetesen az internet és a közösségi oldalak is.

Tóth Mónika azt vallja, aki alkotó munkával tölti a mindennapjait, folyamatosan ad magából. Ezért nagyon fontos, hogy megtalálja azokat a tevékenységeket, amelyekkel fel tudja magát tölteni újra.

- A sportra ma már én pontosan így tekintek. Egy olyan tevékenység ez, amely segít testileg-szellemileg formában maradni. Mozgás közben gyakran támadnak új ötleteim, más megvilágításban látom a dolgokat, vagy hirtelen beugrik a megoldás egy-egy problémára.

Van még ezen kívül néhány olyan időtöltés, amelyek segítenek „feltankolnom" magamat energiával. Ilyen például a zenehallgatás. Különösen az olasz zenék állnak közel a szívemhez. Festés közben is gyakran hallgatok zenét, a zene ütemére, vagy a dallam energiáit megragadva festek. A lényeg, hogy magával vigyen.

- De az autóvezetés is nagyszerűen ki tud kapcsolni. Ahogy a táj suhan el mellettem, úgy hagyom magam mögött én is a „régit", és úgy szárnyalnak a gondolataim új irányokba. Szívesen alkotok a konyhában is, imádok sütni-főzni. És ahogy egy jó könyvből, vagy filmből, úgy egy jó baráti beszélgetésből is fel tudok töltődni.

Azt mondják róla, termékeny alkotó. Átlagban heti két festmény biztosan elkészül.

S hogy van-e receptje a sikernek?

- Csak a saját tapasztalataimról tudok beszélni. Azt gondolom, hogy, ha követed a belső útmutatásodat, és amit csinálsz, azt hittel és szeretettel teszed - bármi legyen is az, akkor jönni fognak az eredmények. Hiszem, hogy minden, amihez hozzányúlunk, átitatódik az energiáinkkal. És benne marad az anyagban. Ez az, amire reagál a külvilág.

Mára már nyilvánvalóvá vált számomra, hogy hagynom kell a lelkemet szabadon szárnyalni. Mert csak így boldog igazán, és csak így képes az örömteli alkotásra, hogy a legtöbbet adhassam magamból a festményeimen keresztül.