Fűszeresen is lehet jó: beszélgetés Nádasdy Ádámmal

2011. október 12., 16:52 szerző: Péter Gyöngyi
Nyelvhasználattal kapcsolatos kritika már az ókorban is előfordult, a római birodalomban is születtek írások arról, hogy a fiatalok helytelenül beszélnek. Erről is szót ejtettünk Nádasdy Ádámmal, akivel a zalaegerszegi teátrum bemutatóján találkoztunk.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']:
G->reklam_mentes: 0

A Hevesi Sándor Színházban múlt pénteken mutatták be Shakespeare komédiáját Nádasdy Ádám fordításában, Vízkereszt, vagy bánom is én címmel. A premier előadásra érkezett a nyelvész, költő, műfordító is.

– A szerzők nem mindig veszik jó néven, ha a rendezők „belenyúlnak” a darabjaikba...

– ...bár nekik is sokszor el kell viselniük. Én nem vagyok erre érzékeny, de nem én írtam a darabot, tehát nem vág úgy a húsomba, mint egy szerzőnek – fogalmazott Nádasdy Ádám. – Úgy fogom fel a szerepemet, mint egy beszállítóét. Igyekszem nívós munkát végezni, de, hogy végül mit csinálnak belőle, az már a társulat dolga, az ő függönyük gördül fel, az ő előadásuknak kell sikeresnek lenni, tehát elismerem, hogy esetenként szükséges a változtatás. Néha magamban morgok, hogy jutott ez az eszükbe, elcsodálkozom,  hogy lehetett annyira kicsavarni... Itt Zalaegerszegen egyébként nem így volt, keveset húztak a szövegből, gyakorlatilag az egészet elmondták. Dicséretes előadás, Csiszár Imre rendező vigyázott rá, hogy, bár bonyolult a történet, mindig értse a közönség.

Nádasdy Ádám: Inteni kell az ifjúságot, hogy ne dobják el a régit - Fotó: Ohr Tibor


A Vízkeresztet 2005-ben fordította újra a Vidám Színpad számára Puskás Tamás felkérésére, játszotta aztán az Örkény Színház Dömötör András rendezésében, később Szabadkán is műsorra került.

– Az újrafordításokkal az is cél, hogy egy mű mondandóját újragondolja az ember?

– Azzal már belerendeznék az előadásba. Igyekszem semleges maradni, bár nyilván semmit sem lehet semlegesen csinálni. Úgy érzem, talán akkor jó a szövegem, ha ilyen szempontból visszafogott, mert így más-más rendező mást hoz ki belőle.

– A műfordítói munka miként hat vissza az önálló alkotói tevékenységre?

– Ha sokat foglalkozom műfordítással, akkor kevesebb saját költeményt írok, mert valahogy kiírok magamból mindent...

Szót ejtettünk arról is, mi minden befolyásolja anyanyelvünkhöz való viszonyunkat. Nádasdy Ádám úgy véli, sok minden szerepet játszik benne, például a stílus is.

Jelenet a Vízkereszt, vagy bánom is én című színdarabból - Fotó: Pezzetta Umberto


– Van, aki anyagilag ugyan megengedhetné magának, mégsem öltözik divatosan, nem visel drága ruhát, mert úgy érzi, nem olyan személyiség. Van olyan nő, aki kihívóbban öltözködik, más szerényebben, szürkébben. Így van a nyelvhasználattal is: akad, aki a fűszereset, az erőset,  a csípőset vagy az édeskéset, más inkább a visszafogottat kedveli... Ami a nyelvhelyességet illeti, arról már a római birodalomban is írások születtek, milyen helytelenül beszélnek a fiatalok. Természetesen inteni kell őket, hogy ne dobják el a régit, miközben a nyelv persze fejlődik, változik tovább. Azért van az iskola, a magyartanár, hogy megértsék mit jelent: az „ösztövér kútágas hórihorgas gémmel”, ám nem kényszerítem arra őket, hogy azt mondják, „hórihorgas” srác, mert ez a szó kikopott a használatból. Kikopott, de érteni kell. Kínálgatni is kell az ifjúságot, hiszen majd csak ráharap valamire. 


NYELVTUDÓS
Nádasdy Ádám a nyelvtudomány kandidátusa. 1970-ben szerzett diplomát az ELTE angol–olasz szakán, 1972 óta az ELTE Bölcsészettudományi Karának angol nyelvészeti tanszékén tanít, 2006-ban habilitált docenssé avatták. Több Shakespeare-művet fordított újra, jelenleg pedig Dante Isteni színjátékának fordításán dolgozik. 


Képgalériák: 

Vízkereszt, vagy bánom is én

Premier utáni fogadás a színházban




Péter Gyöngyi

2011. október 12., 16:52 szerző: Péter Gyöngyi

Részletes műsor

loader image

Műsorok betöltése...