Szekéren járta be Zalát - emléktáblát avattak Rómer Flóris tiszteletére

Béres János szobrászművész domborműve a zalacsébi fatemplom falára került fel, s nem véletlenül. Mint az emlékállító gesztust kezdeményező Zalaegerszeg Kultúrájáért Közalapítvány elnöke, dr. Gyimesi Endre elmondta, utca is viseli ugyan Rómer Flóris (1815-1889) nevét Csácsban, mégis a falumúzeumi helyszínt választották. Ennek oka, hogy a magyar régészet atyjának köszönhető, hogy az 1870-es években elpusztult zalacsébi fatemplomot rekonstruálni lehetett.

Dr. Gyimesi Endre kitért még a közalapítvány neves személyiségek emlékét őrző domborműállító mozgalmának eddigi eredményeire, valamint az emléktáblát megalkotó Béres János érdemeire.

Dr. Gyimesi Endre, Béres János, Balaicz Zoltán polgármester és dr. Vándor László a leleplezett dombormű előtt
Fotó: Pezzetta Umberto

Ezt követően dr. Vándor László régész szólt részletesebben a pappá szentelt művészettörténész, régész, festőművész, egyetemi tanár életéről, kiemelve a zalai vonulatot. Hiszen Rómer Flóris 1863-ban bejárta Zalát. Szekéren utazva jutott el szinte valamennyi településre, s részletesen dokumentálta a fellelt műemlékeket, régészeti értékeket. Tudományos munkája mellett Zalai levelek címmel cikksorozatot is írt a Vasárnapi Újságba, rengeteg nehezen hozzáférhető információt téve közkinccsé. Üdvös munkálkodása gyümölcseként temérdek, később elpusztult épületről, templomról maradtak fenn adatok, leírások, rajzok, mint például az utolsó zalai fatemplomról is. Ennek alapján sikerült a falumúzeumban újra életre kelteni a zalacsébi szakrális épületet, mégpedig abban a formában, ahogy azt annak idején Rómer Flóris láthatta.

Kőbalta az ágyban

Sokféle tudást hagyott ránk a múlt, komolyat, vicceset egyaránt. Alkalomadtán még pajzán népi hiedelmeket is megismerhetünk egy-egy veretes tudományos pályaív mentén. A polihisztor Rómer Flóris, a zalai műemlékek első kutatója például – örök hálára kötelezve  az utókort –, a néprajz iránt is fogékonyságot mutatott.  Így aztán, amikor az 1860-as években Zalaapátiban és környékén járva a kőbaltákra vonatkozó hagyományokat gyűjtötte, kéziratában megemlékezett arról is, hogy a  tekintélyes  szerszámnak potencianövelő szerepet tulajdonítanak az emberek. A néphit azt tartotta,  ha az asszony a „ménkűt”, azaz a kőbaltát becsempészi a hitvesi ágyba, nagyobb valószínűséggel következik be a fogantatás, s születik  fiú a családban. A kitűnő férfiú azt sajna  már nem jegyezte fel, hogy a demográfiai mutatók igazolták-e a várakozásokat