Néprajzi fotókincs - Digitalizálták Göcsej népi építészetének fotótárát

A fekete-fehér fényképek nagy részét Szentmihályi Imre, a Göcseji Múzeum első igazgatója készítette az 1950-es évek elején. A szakember tanúja volt a göcseji falvak rohamos átalakulásának, ezért az utolsó pillanatban dokumentálta az építészet emlékeit, a hagyományos munkafolyamatokat, a viseletet. A fotókat a Zala Megye Önkormányzat támogató gesztusának köszönhetően sikerült digitalizálni, s így közkinccsé tenni.

A tegnapi sajtótájékoztatón elsőként Kaján Imre, a Göcseji Múzeum igazgatója szólt arról, hogy bár a múzeum két éve már városi fenntartásban működik, azért maradtak megyei szintű feladataik. Ezek sorába illeszkedik az értékes néprajzi fotógyűjtemény feldolgozása is, amihez partnert keresett a közgyűjtemény. Az új megyei vezetés melléállt az ügynek, s pályázati forrást is teremtett hozzá.

Marx Mária, dr. Pál Attila és Kaján Imre az 5860 digitalizált felvételt tartalmazó fotótár bemutatóján. Fotó: Pezzetta Umberto

Dr. Pál Attila, a Zala Megyei Közgyűlés elnöke elmondta, a testület minden fontos, értékmentő zalai kezdeményezést magáénak érez, így a helyi értéktárak megalkotását is. E cél jegyében munkálkodik a Megyei Értéktár Bizottság, amely a Földművelésügyi Minisztériumtól 10 millió forint támogatást kapott. Az összeg fedezi a göcseji haranglábak feltérképezését, valamint digitális kiadvány készítését az adatgyűjtés eredményéből, továbbá a Göcseji Múzeum néprajzi fotótárának digitalizálását. A közgyűlés elnöke kiemelte, hatalmas érték került e módon a megye birtokába. A 24. órában készült, megismételhetetlen felvételeket felölelő nyilvános adatbázis a népi építészet kincsein túl nyelvezetében is érték, hiszen a fiatalok olyan kifejezéseket ízlelgethetnek általa, mint zsindellyel fedett kódisállás . A jövő feladata pedig éppen az, hogy a fiatalokat is bevonják mindezen értékek ápolásába.

Az 5860 darabos, leírásokkal ellátott, döntően az 50-es években készült felvételekből álló gyűjteményt Marx Mária, a múzeum etnográfusa mutatta be. A résztvevők ízelítőt kaptak Szentmihályi Imre diákkori fotóiból, hagyományos munkafolyamatokat rögzítő képeiből (hajdinahántolás lüküvel, vízhordás, gyántásfa világításhoz használt fenyőhasíték hasogatás), valamint épületekről, faltípusokról készült felvételeiből. A fotók közt kuriózumok is akadnak, például a hosszúfurulyán játszó pásztort ábrázoló 1952-beli kép, vagy az ősi fejfedőt, pacsát viselő mezítlábas asszony fotója 1951-ből. De láthatunk régi kocsmát Búcsúszentlászlóról, pléhkrisztust Dömeföldéről, kampóskutat Kisbucsáról. Szentmihályi Imre megörökítette megyénk több neves személyiségének szülőházát is.