Hernádi Gyula emlékét idézve

Érettségi után, 1944-ben a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem hallgatója lett, azonban a háború megszakította tanulmányait. Leventeként került orosz hadifogságba, a Krím félszigetre, ahonnan csak 1947-ben térhetett haza. Ezután többféle tanulmányba is belefogott, népi kollégista is volt. 1950-től vállalati közgazdászként dolgozott a Városépítési Tudományos és Tervező Intézetben. 1970-től a Huszonötödik Színháznál, majd a Népszínháznál, később a kecskeméti Katona József Színháznál volt dramaturg, illetve művészeti vezető. 1991-től a Független Magyar Írók Szövetségének az elnöke volt.

Hernádi Gyula
Fotó: archív

1954 óta jelentek meg írásai a Csillag -ban, a Dunántúl -ban és a Jelenkor -ban. Forgatókönyvírója Jancsó Miklós filmjeinek, az 1964-ben bemutatott Oldás és kötés volt az első közös filmjük. Hernádi Gyula 77 arca címmel portréfilmet készített róla 2004-ben a Duna Televízió

Szokatlanul gazdag életművet hagyott hátra, csak néhány cím a műveiből: A péntek lépcsőin (kisregény), Deszkakolostor (elbeszélések), Sirokkó (regény), Falanszter (dráma), Vörös rekviem (regény), Jézus Krisztus horoszkópja (elbeszélések), Szép magyar tragédia (dráma), Vitam et sanguinem (filmregény), Jancsó Miklós szeretői (regény), Lélekvándorlás.