Kalandokról mesélő templomok

A Keszthelyi Városvédő Egyesület és több helyi intézmény összefogásával megvalósuló „Köztünk járó Szent Márton” című emlékév keretében rendezték meg azt az építészeti és régészeti konferenciát, melyen a szakemberek több szekcióban dolgozták fel a középkori templomépítészetet, ezen belül a Szent Márton nevét viselő szakrális építmények történetét.

Vándor László és Havasi Bálint a múltat őrző és a jövőnek üzenő templomokról szóló konferencián Fotó: Keszey Ágnes

- Az első blokk a Szent Márton emlékek régészeti és történeti kutatásait vonultatja fel a Dunántúl területéről, fókuszban Zala és Vas megye állt. A másik szekcióban a nevét viselő templomok kutatásáról esett szó. A harmadik szekciónak izgalmas címe volt: Üzenet a mának. Az építészeknek a Szent Márton templomok formanyelvéről, örökségéről szóltunk - összegezte Havasi Bálint, a Balatoni Múzeum igazgatója, a konferencia egyik vezetője.

Szent Márton a középkor egyik legfőbb szentje volt, így Zalában is több  (szám szerint 21)  nevét viselő templom épült. Döntő többségük már nem, vagy teljesen átépített formában létezik. A zalai középkori emlékekről Vándor László régész tartott előadást,. Érdeklődésünkre szólt arról a zalai templomról is, melyet a legfigyelemreméltóbbnak tart.

- Számomra a legizgalmasabb Szent Márton templom, amit még nem kutattunk, az Zalaegerszeg közelében, Andráshida felett van: emlékét a Szent Márton patak őrzi. Ez egy korai templom,   s fűződik hozzá egy érdekes történet. Amikor a 15. században  bizánci követ segítségért ment a német - római császárhoz, a zalai nemesek e környéken megtámadták és kifosztották őket. Később ebben a templomban találták meg azokat a kincseket, melyeket a bizánci követségtől elraboltak – idézte fel a régész.. Ez a templom nekem régóta izgatja a  fantáziámat. Többé - kevésbé tudjuk, hogy hol van, egyszer érdemes volna feltárni – mondta el Vándor László, aki szólt az egykori keszthelyi egyházi épületről is, mely a 19. századig a város plébániatemploma volt. A kastély előtt, egy dombon áll, s egy megmaradt alaprajz alapján sok mindent lehet tudni róla. Mint a régész felidézte: az Árpád-kori tornyos épületet a középkorban meghosszabbították, majd a gótika korában meg is nyújtották. A középkorban sok támadás érte a templomot: a Gersei Pethő család és szomszédai villongásai közben sokszor kifosztották, a törökök pedig többször felgyújtották. Később barokk stílusban újjáépítették. A templom már nem áll, de megmaradt az akkor készült keresztelő medence, melyet most a Balatoni Múzeum őriz.