2017.06.02. 18:08
Kendimajor, a kortárs művészet fellegvára
Változatos kultúrák és szabad alkotók olvasztótégelye lett Kendlimajor. A város zajától távol 25. alkalommal tartják a nemzetközi művésztelepet.
Az egyedülálló hely felkutatásához nincs szükség térképre, a kortárs művészek egymásnak adják a kilincset. A jubileum hírére 43 képzőművész mondott gondolkodás nélkül igent a Ludvig család invitálására. Nemcsak az alkotókat inspirálja a kivételes atmoszféra, hanem a betérőket is. Belépve az egykor három udvarból kialakított szentélybe, körülöleli a látogatót a nyugalom és a szabadság érzése. Ehhez persze nagyban hozzájárul, hogy a résztvevők olykor a műteremben, máskor csak lazán a fűben ülve készítik képeiket. Közben Janis Joplin amerikai rock- és blues énekes slágerei szólnak a magnóból. Nincs határidő, kötelezettség, a két hét alatt annyi műremek készülhet, amennyit csak szeretnének. Ettől függetlenül ottjártunkkor nagy lendülettel dolgoztak: siklottak az ecsetek a vásznakon, de voltak olyanok is, akik az elkészült mű utolsó simításait végezték. A művésztelep rejtett titkait csak a történelem pontos felelevenítésével érthettük meg, ebben a ház asszonya, Ludvig Klára volt a segítségünkre.
Georg Brandner osztrák festőművész évekkel ezelőtt lányok testére és a vászonra is festett
- Bő húsz éve egy osztrák hegycsúcs ódon faházában lehetőségünk nyílt művésztalálkozót tartani - mesélte. - Abban az időben sok kortárs alkotóműhely működött országszerte, Zoltán a barátait invitálta Ausztriába. Ezek addig zárt közösségként működtek, viszont a férjem úgy érezte, a képzőművészet iránt érdeklődőket is bevonná a telep munkájába. Ezzel együtt a sajtóorgánumok előtt ugyancsak kinyitná a kapukat.
Az elképzeléseket tettek követték, a Kisrécséhez tartozó Kendlimajorban teljes egészében magántőke felhasználásával három udvart nyitottak össze, a területen szálláshelyeket éppúgy kialakítottak, mint műtermeket.
Ludvig Zoltán és felesége, Klára a művésztelep ötletgazdái.
- Az eltelt évek bebizonyították: jó úton járunk, ugyanis a kortárs művészet széles skáláját tudtuk megmutatni - így Ludvig Klára. - Előfordult, hogy performanszokkal hívtuk fel a figyelmet az alkotás szabadságára. Festettek traktor segítségével, míg 2004-ben az osztrák Georg Brandner azóta is visszajáró barátunk három fiatal, bikinis lány testét festette be egy vásznon, s a munka során volt olyan fázis, amikor a testeket nem lehetett felismerni. Jó mókának bizonyult öt évvel később a szeméttelepes kaland is, amikor a bagolai lerakóban talált különféle szemét felhasználásával készültek a képek, valamint a szobrok.
A Ludvig házaspárnak már nem kell meghívót gyártania a művészeknek, hiszen a most szereplő 43 fős társaság tagjai kivétel nélkül megtiszteltetésnek érzik, hogy június 10-ig együtt alkothatnak.
Nyitottak az újhullámos művészetre, így a 23 éves brazil Lupe Gallo .....
.....valamint az indonéz Eddy Sulistyo (jobbra) munkái is lenyűgözték őket Fotó: Szakony Attila, Archív
Pécs mellől, Zók községből érkezik szinte minden szimpóziumra a 80 éves Erdős János. A végtelenül szerény festőművész szerint friss impulzusokkal gazdagodott Ludvigék birodalmában, ahol találkozhat a barátaival, de az új emberek is nyitottak.
- Sok a külföldi, aki eltérő kultúrával, látásmóddal érkezik, ez határok nélküli telep - zárta gondolatait.
Az indonéz Eddy Sulistyo az egyik, aki új színt hozott a táborba. Miközben arról beszélt, miként jutott el Zalába, libabőrös lett. Elmondta: a nyugalom és a béke szigete inspirálja, s azt ígérte, nagyon sok képpel ajándékozza meg a vendéglátóit.
Kép a múltból. A képzőművészet iránt rajongók is sokan vannak
- Mély, tradicionális szimbólumokat festek egy speciális japán fekete tus segítségével - tette hozzá.
A brazíliai születésű, jelenleg Malajziában élő 23 éves hölgy, Lupe Gallo egyéniségével szintén passzol a változatos társaságba. Ő a Föld lányaként aposztrofálta magát, akinek eszébe sem jut letelepedni. Úgy érzi, mindig új hatásokra van szüksége.
- Gazdag színösszeállítású portrékat festek, melyekkel az érzelmeket mutatom be - mesélte. - A hely fantasztikus hatást gyakorol a személyiségemre és ezen keresztül a művészetemre is. Sok helyen jártam, de Kendlimajort örökre a szívembe zártam.