Magyar gróf volt a király

A tudományos világ 2016-ban emlékezik az egyik leghíresebb magyar világutazó születésének és halálának évfordulójára. A Honvéd Kaszinóban megrendezett tudományos ismeretterjesztő program egyik vendége Böröcz Zsolt, a Rozgonyi iskola tanára volt, aki nemrég tért vissza a világ negyedik legnagyobb szigetéről Madagaszkárról.

Kaméleon baobabfával

- Nagy várakozással készültünk erre az utazásra. Fantasztikus kis Afrikára leltünk Madagaszkárban a trópusi esőerdőtől a szavannákon keresztül a félsivatagos területekig. Gyönyörű állat-, madár-, és növényvilággal találkoztunk. Három nemzeti parkban és négy magánparkban jártunk, valamint két természetvédelmi területen, és az időből jutott még egy kis Indiai-óceán parti pihenésre is - elevenítette fel az élményeket a kanizsai világjáró. - Ezenkívül fontos küldetésem is volt. Köztudott, gróf Benyovszky Móric sok szállal kötődött Madagaszkárhoz.

Az emlékév alkalmából a Nagykanizsai Honvéd Kaszinóért Alapítvány és a Rozgonyi úti Általános Iskola a Honvéd Kaszinó fafaragó szakkörének közreműködésével, Stiller Gábor fafaragó népi iparművésszel készített egy Benyovszky-emléktáblát, és az én feladatom volt, hogy az ajándékot Madagaszkáron átadjam. A hazaindulás napján sikerült is: a főváros Antananarivo önkormányzatának első kerületi igazgatójával találkoztam és átadtam az emléktáblát francia nyelvű, úgynevezett barátságdiplomával együtt. Az önkormányzat képviselői meghatódva és szeretettel fogadták a kanizsaiak ajándékát, az igazgató úr megígérte, irodájának egyik ékessége lesz a barátságdiploma és a faragott emléktábla.

Maki az őserdőben

A világ számos vidékén megfordult Böröcz Zsolt elmondta: az önkormányzatnál folytatott beszélgetés során arról is szó esett, hogy - mivel elég nagy a szegénység a szigetországban - a főváros első kerületében huszonkét iskola van, lehetne adománygyűjtést rendezni a kanizsai iskolák részéről. Bármilyen adomány - tanszer, ruhanemű, francia nyelvű könyv, oktatási eszköz - nagy segítség lehetne az ottani diákoknak és pedagógusoknak. A segítő szándékot köszönettel nyugtázták és azt is szeretnék, ha kapcsolat jönne létre a kanizsai iskolák és egy madagaszkári tanintézet között.

- Antananarivo hatalmas város a sziget kellős közepén, a helyiek Tanának becézik. Tana dombokon helyezkedik el, szép fekvésű, a tengerszint felett 1400 méter magasságban található. A városban gyönyörű közparkok és középületek vannak, de a hulladékelhelyezés megoldatlan. Országszerte vannak nyomai Benyovszky emlékének, nemcsak Tanában, hanem vidéki városokban is, például a közép-madagaszkári Ambositrában is találtunk Rue Benyowsky feliratú táblát, a magyar utazóról elnevezett utcát. Az átlagemberek tudatában ez a név már eléggé elhalványult, éppen ezért az is volt a célunk a kis ajándék átadásával, hogy a Benyovszky nevet ismét visszahozzuk a köztudatba a világ egyik legcsodálatosabb szigetén - tette hozzá a tanár úr.

Benyovzky emlékdombormű és barátság diploma átadása Antananarivoban az önkormányzatnál.
Fotó: Böröcz Zsolt és Muczer Mariann

A húsz ország zászlaját és egyéb érdekességeket bemutató Afrika-kiállítást dr.Gyuricza László, a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézetének docense, a Magyar Földrajzi Társaság zalai osztályának elnöke ajánlotta a közönség figyelmébe a Honvéd Kaszinó galériájában, azután pedig vetített képes előadásra invitálta a fekete földrészhez tartozó sziget természeti szépségei iránt érdeklődő kanizsaiakat.

- Madagaszkárt a nyolcadik kontinensnek is szokták nevezni annak ellenére, hogy valójában nem földrész, hanem Afrika egyetlen nagyobb szigete. Hatalmas szigetről van szó, amelyik nagyobb, mint Franciaország, de kontinensnek nevezik, mert - bár nyolcvanmillió éve szakadt le Afrikáról - a növény-és állatvilág önállóan párhuzamosan fejlődött, ezért minden megtalálható itt kicsiben megtalálható, vagyis leképezi a nagy afrikai földrészt - mondta érdeklődésünkre az egyetemi oktató. - Madagaszkár sajnos a szegény országok közé tartozik, viszont természeti adottságait tekintve rendkívül gazdag. A turizmus akadálya a gyér úthálózat és a fejletlen infrastruktúra.

Megtudtuk, a földrajzkutató számára Madagaszkáron a legizgalmasabb a növényzet és állatvilág endemikussága, mivel olyan bennszülött fajok élnek a szigeten, amelyek másutt sehol világon nem láthatók, mint például a lemurok. Elmondta, a szigeten is láthatók a globális felmelegedés nyomai, a legveszélyesebbek azok a területek, ahol endemikus állatok élnek, hiszen ők nem tudnak migrálni biztonságosabb élőhelyekre.