Gondolatok A számolás joga című amerikai alkotás kapcsán

2017. február 07., 09:25 szerző: Matyovszky Márta
komment
Tudja-e ön, hogy mi az az abolicionizmus? Olvasta-e a Tamás bátyja kunyhóját, látta-e a belőle készült filmet?
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

Tudja-e, mit tartalmaz Abraham Lincoln elnök 1863-as Proklamációja? Tudja-e kinek a nevéhez fűződik az a nagy erejű,1963-ban elhangzott beszéd, mely így kezdődött: „Van egy álmom”? Mikortól utazhatnak együtt a járműveken feketék a fehérekkel az USA-ban, mikortól kezelik őket a fehérekkel egyenjogúan közhivatalokban, kórházakban, szállodákban, templomokban, temetőkben? Mikor indult meg a vetélkedés a Szovjetunió és az USA között az űr meghódítására? Hogy dolgozott a NASA mint szervezet?

Többségünknek homályos ismeretei vannak ezekről a kérdésekről, és alig hinnénk, hogy a demokrácia államában, a népek olvasztótégelyében évtizedekig kellett polgárjogi küzdelmeket folytatniuk a feketéknek jogi egyenlőségük törvényes kimondásáért, majd napjainkig harcolni azok megvalósulásáért.

Jelenet a filmből. A matematikusnő a létrán, ámuló férfikollégái előtt, akik nem tudták elképzelni, hogy női, sőt feketebőrű személy agytekervényei is hasonlóan briliánsak lehetnek, mint az övéik
Fotó: illusztráció

Az amerikai film, melynek kedvéért feltettem a kvízkérdéseket, ha nem is világrengető, de nagyon jó film. Sokat mond egy korról, az emberek egymáshoz való viszonyáról, a politikának a tudomány-technika fejlődésére gyakorolt hatásáról, a patriotizmusról, mely nagy teljesítményeket préselt ki tudós teamekből, egy napi megújulásra hivatott és képes rendszer, a NASA működéséről, a hatvanas évek Amerikájáról. A számolás joga című, T. Melfi rendezte feliratos film három, különleges matematikai tehetséggel megáldott fekete nő különböző természetű szakmai és magánéleti akadályozottságát, majd az azokkal való küzdelmeik sikerét mutatja be. Alapjául az azonos című könyv szolgált. Nagyszerű a három különböző karaktert megjelenítő fekete színésznő játéka, a „nyugati komputer csoport” tagjaié: Taraji P. Hensoné, Octavia Spenceré, Janelle Monae-é. Kedveltem a kifogástalan, de szolid eleganciájú, feladatait szemrebbenés és véleményezés nélkül végrehajtó, végtelenül diszkrét, és cégéhez lojális HR-es szerepében Kirsten Dunst-ot. A legismertebb név, Kevin Costner is megjárja a Főnök szerepében. A néhány amerikaiasan elnagyolt és meseszerűen naiv oldalszál ellenére élvezzük a film humorát, a történet megértéshez megfelelő ritmusát, kulturált képeit, s ezek a benyomások maradnak dominánsak bennünk, mikor kijövünk a moziból. A könyv, amit Margot Lee Shetterly írt, már a könyvesboltokban van, a film két héttel az amerikai bemutató után itthon is látható. Érdemes megnézni.

Utóirat: Az abolicionizmus a rabszolgaság intézménye elleni, vallási kiindulású polgári mozgalom volt az USA-ban. A Tamás bátyja kunyhója egy az abolicionista törekvéseket megmutató irodalmi művek közül. Lincoln 1863-as proklamációja kimondta a feketék emancipációját. A „Van egy álmom” Martin Luther King híressé vált beszédének visszatérő fordulata - arra utalt, hogy a lincolni egyenjogúsításról még álmodni lehetett csak, a megvalósulás váratott magára a vietnami háborúig, 1965-ig. Ekkortól mehetett be a fehérek használta ajtón fekete is, s kezdődött meg különböző színtereken a szegregáció felszámolása. Az űrharc az 1950-es évek végén, a hatvanas évek elején lángolt fel, Lajka kutya, meg Gagarin előzött, de aztán jött John Glenn, majd a Holdra szállás. Ezekről a távoli történelemnek tűnő dolgokról tudhatunk meg korábban soha nem hallott, titkosan kezelt részleteket. Lassan kiviláglik, hogy az idősebb - hatvanas-hetvenes - nemzedék számára sok ismerős ezekből az eseményekből, sok döbbenetes, és valószínűleg senki nem vetett számot azzal, hogy mindez (csupán vagy sajnos) 150 év alatt zajlott le. Sok minden történt, de sok a tennivaló is.

Matyovszky Márta

2017. február 07., 09:25 szerző: Matyovszky Márta

Hozzászólások

Részletes műsor

loader image

Műsorok betöltése...