Minden gyerek keze 10 ecsetben végződik - Tóth Mona és ujjal festő tanítványai

2017. június 17., 11:00 szerző: Magyar Hajnalka fotós: Magyar Hajnalka
komment
Ha elemeznénk a műveit, ecsetkezelésről egyetlen szó sem esne. Tóth Mona ugyanis az ujjaival festi alkotásait.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

És tanítja is a módszert. E napokban, egészen június 30-ig látható is egy kis kiállítás a zalaegerszegi Keresztury VMK előterében, ami a Tóth Mona által vezetett Ujjal Festő Műhelyben született gyerekmunkákat tette paravánra. Az autodidakta alkotó ugyanis az elmúlt fél évben gyerekek számára vezetett foglalkozásokat, ahol e különleges festésmódnak hódoltak.

Tóth Mona: My way.
Az alkotó olajfestékkel készíti műveit

Különleges? Hiszen azt gondolnánk, a gyerekek mindenféle külső biztatás nélkül, ösztönösen is nagy kedvvel tapicskolnak a festékben, szabadon eresztve fantáziájukat, alkotókedvüket. Konyhabútort súroló anyukák, folyosót meszelő apukák a megmondhatói, hogy mennyire. Vagy mégsem?

- Sajnos egy bizonyos kor felett már a gyerekeken is érződik az elvárásoknak való megfelelés, a külső korlátok beépülése - osztja meg velünk tapasztalatát Tóth Mónika. - A többség, amint elhagyja a 3-4 éves kort, kezd igazodni, szempontokat keresni, a vélt vagy valós elvárásokhoz simulni.

Tóth Mona két kis tanítványa, Sz. Kulcsár Zsóka (jobbról) és Monostori Luca társaságában a VMK beli kiállításon
Fotó: Pezzetta Umberto

A társadalom üzenete, a teljesítménykényszer már óvodás, s főleg iskolás kortól érezteti hatását. Ez is egyfajta civilizációs ártalom... Az első műhelyfoglalkozásokon munka közben gyakran megkérdezték tőlem a gyerekek: Ez így jó? Szép lesz? Csúnya? Igyekeztem ezeket a kategóriákat elfeledtetni velük, s arra biztatni őket, ne olyat akarjanak festeni, ami majd talán tetszik valakinek, ami megfelel a külvilág elvárásainak. Úgy fessenek, ahogy nekik jólesik.

A mai gyerekek próbálnak „jók” lenni, aggódnak, hogy maszatos lesz a kezük, foltos a ruhájuk. Fokozatosan kell a lelküket megszabadítani ezektől az aggályoktól, s rádöbbenteni őket, hogy a kezük tíz ecsetben végződik.

Tóth Mona a műhelyben 7-10 éves kisdiákokkal foglalkozott. A több hónapos munka során az volt a lényeg, hogy soha nem „valamit” festettek, hanem a színekkel, foltokkal, ritmussal való játék során öltött formát a kép.

Tóth Mona Élj! című alkotása ugyancsak ecset nélkül született

A fantázia felszabadítására sokféle módszer létezik, az ujjal festés egy ezek közül.

- Nálam ez a technika vált be - indokolja választását. -Tanultam én is ecsettel festeni, de sokkal szabadabbnak érzem az anyaggal való közvetlen munkát. Hallatlan jó az ujjaimon érezni a festéket, az állagát, a szagát. Az a tény, hogy nem választ el tőle egy eszköz, azt is megkönnyíti, hogy megjelenítsem a belső, személyes világomat. A legtöbb képem nonfiguratív, s ha mégis kirajzolódik egy női arc, vagy alak, az sem kidolgozott kép, csak a formák összjátéka, együttállása.

S hogy miből merít muníciót saját festményeihez? Mint mondja, gyűjti a képeket. De nem a hagyományos értelemben, hanem komplexebben, élményközpontúan. Nyitottan él a világban, befogadja amit kínál, s az ujjain át tükrözi vissza.

Tóth Mona Lentiből indult, az érettségit már Zalaegerszegen, a Zrínyi-gimnáziumban szerezte meg. Szombathelyen, Pécsett, Veszprémben egyaránt tanult, testnevelő tanári és közgazdász diplomát szerzett. Tíz éven át próbálta magától eltolni a „jeleket”, amelyek azt súgták, hogy az ő útja a festészet. Aztán néhány éve módja nyílt rá, hogy alaposabban átgondolja az életét, s meghozta a döntést.

Tóth Mona Lola című képe

- Felszabadító érzés volt... - mondja. - Azóta már hét kiállításom volt szerte a megyében, s örömmel tölt el, hogy gyerekekkel is foglalkozhatok. Számomra élmény, ha hozzásegíthetem őket, hogy minél tovább legyenek képesek megőrizni és kifejezni a bennük rejlő szabad alkotóerőt.

Magyar Hajnalka

2017. június 17., 11:00 szerző: Magyar Hajnalka fotós: Magyar Hajnalka

Hozzászólások

Részletes műsor

loader image

Műsorok betöltése...