Mindszenty József védelmében

A „Mindszenty emlékév” során nemrég ünnepeltük Zalaegerszeg posztumusz kitüntetett díszpolgárát, Mindszenty Józsefet. Áder János államfő Zalaegerszegen így fogalmazott: „Mindszenty Józsefre úgy kell emlékeznünk, mint ahogy a legkedvesebb tanítónkra szoktunk emlékezni, akinek sokat köszönhetünk”.

Sok millió ember véleménye, méltassuk emlékét, mert valóban „sokat köszönhetünk” neki. A FIDESZ-KDNP kormány támogatásával megkezdődött a múzeum bővítése, a róla elnevezett emlékközpont építése. A város vezetése támogatja Zalaegerszeg kulturális és turisztikai életét fellendítő építkezést. Minden egerszegi polgár számára fontos Mindszenty József emlékét őrizni és hagyatékára tisztelettel tekinteni.

Ha munkásságát hitelesen megismerjük, a dokumentumokból egyértelműen kiderül, támogatta az elesetteket, bajbajutottakat, mindenféle személyválogatás és vallási hovatartozás nélkül. Egyesek tévesen vádolják Mindszentyt antiszemitizmussal. Aki mindig az igazság pártján állt. Soha nem gyűlölt egyetlen embert a származása miatt sem. Tekintettel arra, hogy mást nem tudnak kitalálni ellene, ezért szükséges az alaptalan vádaskodás, ami hitelesen nem igazolható.

Hivatalos dokumentumokban olvasható, hogy Oroszországban ötmillióan áttértek a zsidó vallásra, akik nem voltak zsidó származásúak. Elhagyva országukat nemcsak Izraelben, hanem több országban is letelepedtek, így kerültek Magyarországra is.

Az Akadémiai Kiadó Idegen szavak és kifejezések kéziszótárban az alábbiakat találhatjuk az antiszemitizmus megfogalmazására: „zsidókkal szemben a fajelmélet alapján mesterségesen szított gyűlölet”.

A zsidókat nem faji alapon különböztette meg, hanem vallási alapon. A kereszténység Jézus Krisztus tanítására épül, amit a zsidó vallás nem ismer el. Ez lényegesen különbözik az antiszemitizmustól, amely a fajelmélet alapján mesterségesen szított gyűlölet. Az antiszemitizmus vádját nem csak a hivatalos dokumentumok cáfolják. Msgr. Mészáros Tibor Akit övéi be nem fogadtak könyvében az alábbiakat olvashatjuk: „Írásban fordult az akkor már nyilas kormányhoz, hogy szűnjék meg legalább a Dunántúlon a katonai ellenállás az emberéletek és a vagyontárgyak megkímélése végett. Ezt a beadványt aláírta Shvoy Lajos székesfehérvári püspök, Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát és báró Apor Vilmos győri püspök. Minden tőle telhetőt megtett a zsidó életek megmentésére. Palotájába zsidókat fogadott be, megmentve őket az elhurcolástól.” (p.80)

Szálasi katonái brutálisan bántalmazták az ártatlan zsidó embereket, de a kommunizmus hatalomra jutása után mégsem lettek felelősségre vonva, megbüntetve, sőt kegyetlenkedésüket tovább folytatták a keresztények ellen is. A BM titkosszolgálat küldöttjeként a rendszerváltásig magas beosztásokat tölthettek be.

Mindszenty József a kommunista terror alatt ártatlanul nagyon sokat szenvedett, amit a vádaskodók nem szoktak részletezni. A hivatalos titkosszolgálati dokumentumok is igazolják, hogy haláláig folyamatosan megfigyelték és mindent elkövettek, hogy a becsületétől megfosszák. Az ÁVH börtönében a legkegyetlenebb kínzás és megaláztatás ellenére sem tudták a katolikus egyházfőt megtörni, mégis az ellenkezőjét híresztelték róla. Lejáratási kampányokat szerveztek ellene. Magyar Kormány 1949-ben kiadta az un. Sárga Könyvet, amely tele volt a hatalom által hamisított dokumentumokkal, beismerő vallomásokkal, amit állítólag Mindszenty József aláírt. A könyvet szétosztották a nyugati országokban újságírók, könyvtárak, diplomáciai testületek részére abban a reményben, hogy ezzel ellene hangolják a közvéleményt.

Az 1956-os forradalom napjaiban Mindszenty József, a rádió beszédében mindenkit a békességre intett. A szabadságharc bukása után folytatódhatott az ártatlan emberek ellen folytatott agresszió.

A főpapot az amerikai követségen eltöltött 15 év után Magyarország elhagyására kényszerítették. A bécsi Pázmáneumba költözött, ahol a KGB ügynökei minden lépését figyelték, beszélgetéseit lehallgatták és lejáratási kampányokat szerveztek ellene. Belgiumban 1972-ben tett látogatása alkalmából a tiszteletére rendezett nagygyűlésen örömmel fogadták és szomorúan emlékeztek meg bántalmazásairól, üldöztetéséről. Kihangsúlyozták, a kommunista hatalom számára az „egyetlen bűne abban rejlik, hogy tizenöt évvel ezelőtt nem halt meg.”

Mivel a népszerűségét nem tudták csökkenteni, más módszerhez folyamodtak. A titkosszolgálat dokumentumaiban több helyen olvasható, hogy „Mindszentyt el kell hallgattatni”, ami 1975-ben meg is történt. Bizonyítható, hogy Mindszenty József nem természetes halállal halt meg.

Végrendeletében a következőket írta: „Harcom nem a tőkéért és a nagybirtokért, hanem Egyházért, Hazáért folyt. Megbocsátok mindenkinek, azoknak is, akik a jövőben vétkeznek ellenem.”

Akik lejáratási kampányokat folytatnak ellene, ismerjék meg ártatlanságát. A történészek feladata, hogy minden oldalról megismertessék a felnövekvő új generációkkal a kommunizmus bűneit, uralkodásuk alatt a több mint százmillió ember elpusztítását.

Mindszenty Józsefet nem antiszemitizmussal kell vádolni, hanem példaként kell bemutatni, hogy úgy emlékezzünk rá, „mint ahogy a legkedvesebb tanítónkra szoktunk emlékezni, akinek sokat köszönhetünk”!

Dr. Köpeczi Bócz Edit