Egerszegi nagymamák

A közös pont jóval több annál, mint ahogy első hallásra gondolnánk. Akik pénteken este a Városi Hangverseny- és Kiállítóterembe gyűltek, hogy megtekintsék Dan Reisinger grafikus tárlatát és meghallgassák Gerendás Péter szólózenész koncertjét, az est több pontján kerülhettek különleges kapcsolatba két ismeretlen asszonnyal.

De kezdjük az elején.

A 83 éves Dan Reisinger képzőművész 1934-ben a mai Szerbia területén lévő Magyarkanizsán született, ahová Szeged érintésével került a család. A második világháborút partizánként élte át, ezután elhagyta hazáját, Izraelben telepedett le, huzamosabb ideig élt, tanult New Yorkban, Londonban, Brüsszelben. Egyik reklámgrafikai munkáját – tévéreklámnak köszönhetően – idehaza is ismerheti mindenki, aki vett már a kezébe TEVA dobozt. Mások úgy tartják számon, mint az izraeli légitársaság logójának megalkotóját, de ő jegyzi a Yad Vashem falán az ötvenméteres reliefet, valamint Budapesten a Teleki téren álló Munkaszolgálatosok című szoborkompozíciót is. Amelyiken kilenc fémtöredezett emberi alak látható. Munkaszolgálatos édesapjának állított ezzel emléket, s hálás azért, hogy Magyarország állami kitüntetéssel ismerte el a művészetét. Tagja a Magyar Plakáttársaságnak, 2009 óta professzora a Moholy Nagy Lászlóról elnevezett budapesti művészeti egyetemnek, négy éve Lendva díszpolgára.

Dan Reisinger magyar-izraeli grafikusművész

Sajnos a tárlatmegnyitón betegsége miatt nem lehetett jelen. Felhívtuk Tel Avivban.

– Az egerszegi nagymamám Auschwitzban halt meg – mondja a magyarul kitűnően beszélő Dan a telefonban. – Tavaly néhány óra erejéig magánemberként jártam Zalaegerszegen, tervezem, talán ősszel eljutok újra, Budapesten lesz tárlatom.

Úgy gondolja, a világ művészetére nagy hatással van az a 3000 éve változatlan képi világ, ami például a héber betűkben érhető tetten. (A Holt-tengeri tekercseket minden héberül tudó kisgyerek el tudja olvasni.) Ő maga nem vallásos, de szellemi értelemben tartja a maga számára fontosnak a hovatartozását.

Gerendás Péter kilencgyermekes zenész

A tárlatot megnyitó, Dan Reisinger művészetét jól ismerő Szepes Hédi művészettörténész így fogalmazott: „ a gazdag érzelemvilág és a kimért racionalitás vívja csatáját a képein, grafikáin." Az irodalmi inspirációra született, 53 darabból álló Tűztekercsek sorozat egyetlen lobogó, felháborodó indulat, de a Holt-tenger is színeket kap általa. (Szemben a reklámgrafikai alkotásokkal, ezekből csupán 9 számozott példány készíthető.) Népe szabadságkeresésének apoteózisa jelenik meg a zalaegerszegi zsinagógában is látható printeken. Ő maga a „korlátlan szabadság a legnagyobb kötöttséggel" mottó mentén írja le ars poeticáját. Számos belsőépítészeti megrendelést kap, irodákat, fogadótermeket kelt életre, ipari létesítményeket fest be, színezi a tengerparti sétányokat.

A Tűztekercsek egyik lapja az egerszegi zsinagógában - Fotó: Pezzetta Umberto

Amíg a közönség az emeleten körbejárta a világhírű művész alkotásait, addig a színpadon megjelent a gitár, s vele Gerendás Péter, hogy hidat képezzen zene és képzőművészet, de főleg néző és hallgató között. Zalai, kanizsai és egerszegi felmenőinek is emléket állított sajátos Yiddische Mamma szerzeményével, amit a Bródy Jánossal közösen írt, s Koncz Zsuzsa által énekelt „Elbúcsúzom, ez a föld már nem az én otthonom..." refrénű, Százéves pályaudvar című dal húzott magasba, hogy aztán igazi zenei mókázással oldja a hangulatot. „Pavarotti" simán átnőtt John Lennon Imagine-jébe, a dél-amerikai sláger orosz nyelvű ütemekbe. Gerendás Péter tudja, mindig ugyanúgy kezdődik el, s menni kell, ha a házfalakon feltűnik a jel. De akinek kilenc gyermeke van, csak nyertes lehet, nemigaz?