Néhány szó a Notesz - Hanyas vagy, Radnóti? című előadásról

Balog József most monodrámával érkezett, amit a Hevesi Sándor Színház lakásszínházában adott elő. Akik ott lehettek, tudják, utána eltartott egy darabig, amíg kikóvályogtak a XX. századi Magyarország sajátos lenyomatának hangulatából. Amit a szegedi színházi ember közvetlen közelről ordított nézői arcába. S jól tette.

Az előadás Radnóti Miklósnak a szerbiai fogolytáborban írt verseinek és Szilágyi György Hanyas vagy? szövegének sajátos ötvözete...

Milyen az ő Radnótija, kérdezték az előadás kapcsán Balog Józsefet. "Megérzed a szövegeiben azt, hogy bennük egy szörnyeteg tombol - csak ő nem engedi ki ezt a szörnyeteget. Akármi történjen körülötte, ő akkor is dokumentál, miközben ott vonyít és ordít benne egy állat. Hát vonyítani és ordítani fogok! Minden ember tudja - ha nem is vallja be magának -, hogy mit tart féken önmagában", nyilatkozta, s ígéretét maradéktalanul betartja. A parányi zalaegerszegi szobában a bőrünkön csattannak a költő szavai, ahogy Balog József elementáris erővel löki ki magából. Miközben egyetlen fémrúddal (pásztorbottal, kereszttel, fegyverrel?) hadonászik az orrunk előtt. Néha ránk is kiált, hanyasok vagyunk?! Olyan szuggesztióval, hogy muszáj válaszolni: nem, nem vagyunk 28-asok, apánk nem volt kommunista, se nyilas.

Balog József: - Radnótit, a féken tartott vadállatot akarom megmutatni Fotó: Pezzetta Umberto

Pedig dehogynem. Nem konkrétan, de érthetően. Épp ezért értjük félszavakból egymást, épp ezért hat ránk mélyen Radnóti józansága: „Tarkólövés. - így végzed hát te is, / súgtam magamnak, - csak feküdj nyugodtan./ Halált virágzik most a türelem. -/ Der springt noch auf, - hangzott fölöttem./ Sárral kevert vér száradt fülemen."

A monodrámát a jelenleg Amerikában élő és alkotó Dégi János rendezte Balog József, a szegedi MASZK (Magyarországi Alternatív Színházi Központ Színházi Szaktevékenységeket Támogató) Egyesület elnöke és művészeti vezetője, a szegedi Thealter Fesztivál egyik szervezője számára. (Dégi munkájával az Olivetti 82 című monodráma kapcsán találkozhatunk Bellus Attila színművész előadása jóvoltából.)

A Notesz... szövege tehát Radnóti Miklós bori füzetére támaszkodik, amiben az életműve utolsó darabjai voltak, eclogák, a Levél a hitveshez, a Razglednicák és kisebb versek. Az 1946-os exhumáláskor megtalálták Radnóti Miklós holttestét, egy notesszel a zsebében. Radnótitól azok a szövegek hangoznak el a szóban forgó előadásban, amik a Bori noteszben találhatók. Tíz vers - Szilágyi György Hanyas vagy? monológjába építve. Ez utóbbi Kálmán György 1976-os rádiós előadásban vált ismertté. Amelyben olyan nehéz mondatok hallhatók: „itt a Gestapónak több besúgója volt, mint egész Európában együttvéve."

A két szöveg az indulatok rezignáltságának két vetületét mutatja: a lírai kétségbeesés és a tényekkel terhelt önirónia felelget egymásnak. Közben néhány világháborús katonanóta is megidéződik.

Dégi János nagyon eltalálta Balog Józsefet az ötlettel, hiszen már gimnazistaként mondta a Bori notesz szövegét. „A Radnóti-versek már akkor a fejemben voltak, később is sokszor mondtam, különösen a Hetedik eclogát", mondta korábban az előadó.

A monodráma Várady György ismert dalával zárul: „...ki tudja, holnap mire ébredünk".