Kultúra

2016.12.02. 13:02

Nem olyan fekete az ördög - marokba szőtt mesék a Göcseji Múzeumban

„A szegén ember dógozgatott az erdőn. Fát vágott. Az ördög meg arra zalámbót. Osztán, ami kis kenyeret vütt ebédre, ellopta az ördög.” A fenti, ízes sorok 1952-ben hangzottak el Bödén, most pedig a Göcseji Múzeum kiállításán szólítják meg a látogatót.

Magyar Hajnalka

Mégpedig a Marokba szőtt mesék című néprajzi tárlaton, ami a paraszti élet és a népmesék szoros összetartozására világít rá. A kiállítás ötlete a nagykanizsai Thúry György Múzeumban szökkent szárba tavaly tavasszal, azóta több helyszínt megjárt, s most Zalaegerszegen öltött új köntöst.

- A tárlat címe azt a világot idézi elénk, amikor a falusi emberek összeültek, s közösen végezték a fonást, tollfosztást, kukoricamorzsolást. Járt a kezük, de közben szólt a dal, s szövődött a mese szála - magyarázza Szabó Tímea, a tárlatot rendező néprajzos. - A mesékbe belefoglalták saját fájdalmaikat, bánataikat, nehézségeiket, s a történet keretei közt kerestek és találtak ezekre feloldást.

Kissné Kovács Ágnes ovisokkal foglalkozik az egerszegi, a kanizsai és a marcali múzeum anyagából egyaránt merítő tárlatban

 

Manapság a mese fogalmát leginkább a gyerekekhez kötjük, ám régen a felnőttek életének, gondolatvilágának ugyanúgy része volt. Bizonyság erre, hogy Szentmihályi Imre (1924-1986), a Göcseji Múzeum első igazgatója, néprajzkutató 1952-ben Bödén egy idős parasztembertől, Cserkuti Istvántól gyűjtötte azt a két mesét, ami e kiállításon is olvasható, a hozzá illő néprajzi tárgyak környezetében. Éppen ez adja ugyanis a tárlat vezérfonalát: megmutatni azt a hétköznapi tárgykultúrát, ami a mesék alapszövetét adta. Régmúlt idők tárgyaival kalandozhatunk tehát a mesék világában.

Három enteriőr fogadja a látogatót, több tucatnyi mesébe víve át gondolatainkat. Parasztporta udvara, s szobája nyitja a sort, benne anya, karján gyermekével.

A Göcseji Múzeum két néprajzosa, Marx Mária és Szabó Tímea (jobbról)

Fotó: Pezzetta Umberto

- Számos mese alapmotívuma a gyermekszületés, s annak csodás módja - folytatja Szabó Tímea. - A szegény embernek a legtöbb mesében az a gondja, hogy annyi a gyereke, mint a rosta lika, meg még egy, vagy pedig az, hogy elmarad a gyermekáldás. Ilyenkor érkezik a csodás segítség az égből, vagy a pokolból.

A népmesékben az ördög sem mindig velejéig gonosz, sokszor segíti a szegény embert furfangjával, hatalmával. Bár igaz, ami igaz, meg is kéri az árát. Mint például A kicsi dió, vagy a Tancika Marcika című mesében, mely történeteket már a paraszti konyha és a fonósarok tárgyai idézik eszünkbe (dagasztóteknő, sütőlapát, kemence, rokka, guzsaly).

A gazdasági udvar enteriőrjében magát az ördögöt festik falra, ott olvasható ugyanis a bevezetőben idézett bödei mese, ami a Pinkó című fabula helyi változata. (Aki nem emlékezne, utóbbi arról szól, hogy az ördöggyerek ellopja a favágó máléját, s büntetésül az öreg ördög parancsára 3 évig szolgálja, s gazdaggá teszi a szegény embert.)

- A másik bödei gyűjtésű mese (Hogyan lett a juhászbojárbú herceg?) ugyancsak egy klasszikus népmese (Mátyás király igazmondó juhásza) zalai párhuzama - világít rá a néprajzos. - Izgalmas volt belegondolni, hogy a közös sorsban gyökerező történetek, s a bennük megfogalmazódó vágyak, küzdelmek országszerte a mindennapok élő részeként voltak jelen.

A régi gyerekek kukoricacsutkából is tudtak várat építeni

Fotó: Magyar Hajnalka

A kiállítás értékét növeli, hogy múzeumpedagógiai foglalkozások sora társul hozzá. Az óvódástól egészen a középiskolás korosztályig érkeznek csoportok, amelyek Kissné Kovács Ágnes vezetésével dolgozzák fel az élményt. A kicsik ráhangolódását egész falat betöltő mesefestmény (Kiss Ágnes Katinka munkája) segíti, felvonultatva a népmesék szereplőit az aranyhaltól a táltos paripáig. Az ovisoknak különösen vonzó a régi játékokat bemutató sarok, ahol rácsodálkoznak a krumplipuskára, a kukoricatorzsából épített „várra”, a facsigában pedig felfedezik a mai peonza pörgettyű ősét. A nagyok számára persze veretesebb tartalom dukál, körükben az irodalmi, történelmi párhuzamok domborodnak, s akár saját, modern mesét is szőhetnek a múzeumi órán.

A felnőtt látogatók emlékeit ósdi vetítőgép ébresztgeti, melyen komótosan pörgethetik végig a Kacor király vagy A csillagszemű juhász diakockáit. A tekercseket amúgy múzeumbarátok ajánlották fel a kiállításhoz. A mozgóképre vágyóknak pedig ott a projektor, amin a Magyar népmesék animációs sorozata fut. A kiállítás február 25-ig várja az érdeklődőket.

Itt a vége, fuss el véle...

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!