Kultúra

2014.09.02. 13:30

Sándor Gertrud módszerét országszerte átvették

Zalaegerszeg - A jogi gyümölcs nem ehető és a jogi nyelvezet is nehéz a magyartanárnak. Röviden és humorosan így is összefoglalható az a 20 év, amit Sándor Gertrud bírósági könyvtárosként eltöltött az egerszegi törvényszék Dr. Degré Alajos Jogi Szakkönyvtárában.

Arany Gábor

Mondhatni: szakmát teremtett, de ezt talán még ő sem láthatta előre, amikor 1994-ben elfogadta dr. Magyar Károly elnök úr invitálását, hogy a megyei bíróság megújított épületében hozzon létre egy jogi szakkönyvtárat.

– Nálam jobb könyvtárost úgysem talál erre a feladatra, ezt feleltem a felkérésére, nem túl szerényen – neveti el magát Sándor Gertrud, amikor felidézi a kezdetet. – Magyar-könyvtár szakon végeztem 1977-ben a szombathelyi főiskolán, később egyetemi könyvtárosi végzettséget szereztem. Dolgoztam a megyei könyvtárban, létrehoztam és vezettem iskolai könyvtárat. Voltak tapasztalataim, de amikor ide bejöttem, úgy gondoltam, elvesztem, és semmit nem tudok a könyvtárról. Legalább annyira idegenül éreztem magamat, mint amilyen kételkedés fogadta érkezésemet. Sokakban felmerült az is, minek ide könyvtáros, hiszen az egész állomány elfért pár beépített szekrényben, amiket bezárva tartottak, s nem nagyon tudták, mi van bennük. Akkoriban az egész megyében háromezer kötetet tartottak nyilván a bíróságokon, most már 18 ezret gondozunk – lép előre az időben. Ma már minden megyében működnek bírósági könyvtárak, s legtöbb helyen könyvtárosi végzettségű kollégák irányításával.

Sándor Gertrud a a 1796-os kiadású Corpus Juris Hungarici muzeális példányával. Ma már 18 ezer kötetet gondoznak. Fotó: Arany Gábor

Felméréssel, rendszerezéssel kezdte munkáját, az első kötetek egyike, ami a kezébe akadt, az a 1796-os kiadású Corpus Juris Hungarici volt. A könyv ugyanis az egyik polcot támasztotta alá, s mikor kihúzta, derült ki, milyen muzeális kincs kapott mostoha szerepet. A teljes leltárral és – a magyar bíróságok közül elsőként – a kötetek elektronikus adatbázisba rendszerezésével váltak kölcsönözhetővé a könyvek. Mindez egyszerűnek tűnik, ám Sándor Gertrud előtt ezzel szakmai szinten senki nem foglalkozott az országban.

– Hiába kértem volna ehhez segítséget, mert ehhez akkor még se bírósági könyvtárt, se bírósági könyvtárost nem nagyon találtam, mindenhol sokadrangú feladatként kezelték ezt a munkát. Sőt, 1998-ban, az első országos felméréskor Zalaegerszeg volt az egyetlen, ahol egyetemi végzettségű könyvtáros dolgozott, mert legtöbb helyen még a könyvtáros is hiányzott – idézi fel. – Nekem se volt egyszerű, mert a jogi nyelv a földi halandónak néha érthetetlen. Magyar szakos tanárként különösen nehéz volt megszokni, alkalmazni a jogi nyelvezetet. Néha azt se tudtam, miről van szó, muszáj volt megtanulni a szakkifejezéseket, mert minden kötetet az egyetemes tizedes osztályozásnak (ETO) megfelelően be kellett sorolni, a különféle jog-ágnak megfelelően, s ezek nem mindig egyeznek az ETO hagyományos kategóriáival – magyarázza.

Eleinte érték meglepetések. A jogi terület változásait természetesen a könyvekkel is követni kell, így a polgári perrendtartás egyik aktuális módosulásakor is megrendelte a szükséges műveket. Kissé megrémült, elsírta magát, amikor megérkezett a hatalmas csomag, s benne nem a polgári perrendtartás, hanem a polgári eljárásjogról szóló kötetetek voltak.

– Nagy mosolygás közepette megnyugtattak, ne aggódjak, mert a két elnevezés ugyanazt jelenti! Hasonlóan zavarba hozott az is még, amikor a jogi gyümölccsel kapcsolatos szakirodalmat kértek tőlem. Először viccnek gondoltam, de ez valóban létező, rendkívül összetett fogalom – neveti el magát.

Ezután már nem csodálkozott, hogy a bíróság megszépült épületében kalauzolva a diákokat, a kollégiumi teremhez érve értetlenül nézték a hatalmas tárgyalóasztalt, mert az ágyakat keresték. Az sem nyilvánvaló mindenki előtt, mi a fogalmazó, a titkár, a bíró, az elnök feladata, mi a különbség például a rendelet és a törvényerejű rendelet között...

Sándor Gertrud szakmai sikerének tartja, hogy a bírósági könyvtárosok országos konferenciáját 1998-ban és 2004-ben Zalaegerszegen az ő szervezése révén rendezték meg. A Magyar Könyvtárosok Egyesületében, kezdeményezése nyomán, hosszas próbálkozások eredményeként 2011-ben megalakult a jogi szekció, amely immár 47 tagot számlál, és ennek elnökévé őt választották meg. Az egyesület legutóbbi vándorgyűlésén pedig a magyar bírósági könyvtári rendszer kialakításban végzett munkája elismeréseként a Magyar Könyvtárosok Egyesületéért Emlékérmet vehette át.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!