Történelem, művészet és kertészet randevúja egy tájházban

Az új közösségi létesítmény nemcsak attól egyedi, hogy a tisztaszoba, konyha és lakószoba hármasán túl tematikus kiállításoknak ad helyet, hanem amiatt is, hogy Kovács Dezső polgármester és családja személyes elkötelezettsége és áldozatvállalása révén születhetett meg.

Kovács Adél és ifj. Horváth Károly zenés köszöntője a tájháznál

Az önkormányzat évek óta szeretett volna már tájházat kialakítani Zalaszentgyörgyön, ám erre irányuló pályázatuk közel három éve döntésre vár. Kovács Dezső és családja azonban úgy érezte, nincs mire várni, hiszen az idő telik, a népi építészet értékei, a múlt dokumentumai pedig egyre pusztulnak. E felismerés arra sarkallta őket, hogy magánemberként megvásárolják és felújítsák a település egy szép, tornácos házát. Kezdeményezésüket sokan támogatták, segítő partnerekre leltek, ami a tegnapi avató beszédeiből is kitűnt.

Kovács Dezső polgármester (jobbról) V. Németh Zsoltot (középen) és Vigh Lászlót kalauzolja a Porta Tájház látnivalói közt. Fotó: Pezzetta Umberto

Az ünnepséget ifj. Horváth Károly és Kovács Adél zenés köszöntője nyitotta, majd a polgármester szólt motivációiról. Kiemelte: ahogy másként fest egy oroszlánt az állatkertben és természetes környezetében, úgy egy megőrzendő falusi porta is saját közegében válhat csak igazán élővé. Olyan tájházat akartak, amely a fiatalok számára is átérezhetővé teszi eleik természetközeli életmódjának értékeit. Ez a porta lámpás kíván lenni, amely a jó irányt mutatja. Segít megérteni, miért fontos a falu a digitális korban is, hiszen az erdő, a mező, a rét, s annak minden, kemény és szorgos munkával megszerezhető áldása az életet jelentette mindenkor, s sokak számára ma is.

V. Németh Zsolt államtitkár ugyancsak a kezdeményezés egyediségét domborította ki, rámutatva, ez az az út, amely mentén szerethetők és élhetők maradnak falvaink a 21. században is. Vigh László országgyűlési képviselő az őrt állók felelősségét emelte ki a jó példa nyomán, amit versidézettel is alátámasztott.

A tájház egyik szobájában Buday Mihály festőművész 6 szakrális és 16 történelmi témájú munkájából látható tárlat, a csűrben pedig az I. világháború fennmaradt relikviáiból rendeztek be kiállítást, Zalaszentgyörgy egyik hősi halottja, Császár Ferenc családja, s a csatlakozó falubeliek emlékeire alapozva. Mindezen túl a tájházban kertészeti kiállítás is látható, amelyben szerepel néhány illusztráció egy készülő, grandiózus atlaszból. Magyar tudósok és képzőművészek munkacsoportja fáradozik ugyanis a Föld mérsékelt övi fáinak világatlaszán, a munka 40 éve indult, s 60-70 százalékos készültségnél tart. Ennek részleteiről dr. Rácz István dendrológus, címzetes egyetemi tanár, valamint Gábor Emese képzőművész beszélt. A továbbiakban dr. Hrotkó Károly tanszékvezető professzor szólt a természeti környezet megőrzésének életbe vágó fontosságáról, kiemelve, hogy egyetlen hársfa évi 150 kg széndioxidot képes magába építeni. A program végén Gyöngyös Balázs atya áldotta meg a létesítményt.

A nap mindevvel még nem ért véget, kora este megnyitotta kapuit a Zalaszentgyörgyi Nemzetközi Művésztelep is.