Vágy és misszió

Havas Judit munkássága során számos önálló estet állított már össze, többek közt Ady Endre, József Attila, Illyés Gyula és Kányádi Sándor verseiből. A magyar líra avatott tolmácsolójaként nemcsak hazánkban, hanem Európa számos országában, valamint Izraelben, s - éppen a napokban - az Egyesült Államokban is képviselte a magyar kultúrát. A művésznő a minap a zsidóság legvidámabb ünnepe, a purim alkalmából lépett fel a Nagykanizsai Zsidó Hitközség kultúrtermében. Ezt megelőzően váltottunk szót vele szerteágazó és rendkívül sokrétű repertoárjáról.

- Életem legfontosabb feladatának a magyar kultúra, az irodalom népszerűsítését, közvetítését tartom - mondta. - Szeretném, ha a tevékenységem egyfajta figyelmeztetés, óvás lenne az emberek számára. Világéletemben előadóművésznek készültem, az irodalmi doktorátust is azért szereztem meg, mert úgy gondoltam, csak megalapozott szakmai háttérrel szólhatok hitelesen a közönséghez. Évek óta beszédkultúrát is tanítok a bölcsészkaron, és gyermekműsorokat készítek. Egy hete jöttem haza Amerikából, ahol meglátogattam több magyar óvodát, iskolát. Csodálatos volt, ahogy velem együtt tapsoltak, énekeltek, s versidézetek szerzőit is hajlandóak voltak kitalálni a gyerekek. Elég volt csak annyit mondanom, hogy Egész úton hazafelé , és már nyújtották is a kezüket, hogy Petőfi írta, de felismerték József Attila verseit is. Nagyon pozitív élményekkel tértem haza, mert azt láttam: a tanárok akarják, hogy a gyerekek is ismerjék a magyar kultúrát, ne csak a gulyás, meg a csikós jusson eszükbe, ha Magyarországról hallanak. A felnőtt közönségnek New Yorkban Földes Mária A séta című monodrámáját adtam elő Radó Gyula rendezésében, de tartottam Ady- és József Attila-estet is. Los Angelesben és San Diegóban a Márai-ünnepségek zárásaként Márai Sándor Áldozó Judit című művével léptem fel, amelyet Lászlóffy Csaba állított össze az író regényeiből és naplóiból.

- Egyik tanítómestere Latinovits Zoltán volt.

- Egyetemi tanulmányaim alatt, a bölcsészkaron az Egyetemi Színpad tagja lettem, s olyan szerencsém volt, hogy a színészkirály rendezett bennünket. Abban az időszakban kellett eljönnie a Veszprémi Színházból, s ahogy megfogalmazta: színpadhoz szokott, ámde főiskolával nem elrontott fiatalokkal akart foglalkozni. Ekkor vállalt el minket, egyetemi színpados bölcsész végzős hallgatókat. Olvasópróbákat tartott, mindannyiunkkal egyénileg foglalkozott, s azt a visszaigazolást adta, amely már akkor is szándékom szerint való volt: a költő, az író gondolatait az előadónak előbb magán kell keresztülszűrnie, hogy aztán annak megfelelő módon mutathassa fel azokat. Azaz: személyiségével is szolgálja a mondandót.

- Mivel foglalkozik mostanában?

- A tavaly elhunyt Fejtő Ferenc születésének századik évfordulójára készülök, az író A zsidó és az úristen című könyvének hangoskönyv-változatán dolgozom éppen. Azért tartom fontosnak Fejtő Ferenc ezen alkotását, mert egyszerre szól ahhoz az olvasóhoz, akinek saját problémája a zsidóság, s ahhoz is, aki a kérdést a legjobb eset-ben is csak empátiával tudja megközelíteni. Fejtő műve a kérdéskört az egyik legfinomabban boncolgató munka, amit ebben a témában valaha is írtak. Remélem, hogy az író századik születésnapját némi támogatással méltó módon sikerül megünnepelnünk, s ehhez talán én is hozzájárulhatok a hangos könyvvel.