Zágorec-Csuka Juditnak egy éven belül három kötete jelent meg

A fény győzelme című levélregényét korábban már bemutattuk, így most legújabb verseskötete és a fordításirodalomról készült tanulmányai kapcsán beszélgettünk vele.

- A három kötetnek közös jellemzője, hogy azokat a pilisvörösvári székhelyű Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület jelentette meg, magyarországi támogatással, tehát mondhatjuk, hogy a köteteimnek az anyaországban is sikere van - mondta a szerző. - Az Ismeretlen vadászmezők című verseskötet harminc saját költeményem mellett műfordításokat is tartalmaz, kortárs és klasszikus szlovén költők verseit ültettem át magyar nyelvre. Egy ideje állandó jellemzője a versesköteteimnek, hogy egyik ciklust a műfordításoknak szentelem, mert már ötödik éve oktatok a maribori egyetemen, a fordítástudományi tanszéken óraadóként, és jóval hitelesebbnek tartom, ha a tanár nemcsak beszél az általa tanított tudományról, hanem folyamatosan gyakorolja is azt. Az irodalmi szövegek fordításával tehát szakmailag is foglalkozom, de az is meggyőződésem, hogy kisebbségi költőként közvetítenem kell a magyar és szlovén irodalom között. Még az is lehet, hogy ezek a fordítások egyszer kötetté állnak össze.

Zágorec-Csuka Judit azt is hozzátette: túlzottan nem jellemző, de azért akad példa a magyar klasszikusok között is hasonló tevékenységre. József Attila, Babits vagy Kosztolányi verseskötetei is tartalmaztak fordításokat. A szlovén és magyar irodalom közötti kapcsolatot pedig jól jelzi, hogy a II. világháborút követően született fontosabb műveket oda-vissza lefordították.

Dr. Zágorec-Csuka Judit a legutóbb megjelent köteteivel
Fotó: Gyuricza Ferenc

- Ami a saját verseket illeti, ezúttal is azokkal a témákkal foglalkoztam, amik általában jellemzőek rám - mutatta be a kötetet a költő. - Állandó témáim a szerelem, de a létezésversek, ezek most is kaptak egy-egy különálló ciklust a kötetben. Most is ajánlottam verseket barátoknak, így Czár Jenőnek, akinek drámáit fordítottam, s aki egy utószót írt a kötethez, vagy a Pál Péternek, aki ifjú tehetségként már belépett a muravidéki magyar irodalomba, továbbá történelmi személyiségeknek is, Zrínyi Ilonának és annak a Hoffhalter Rudolfnak, aki vándornyomdászként Lendván tevékenykedett. Vannak új témáim is, ilyenek az impressziók versei, ezek valóban pillanatnyi benyomások alapján születtek, például ahogy esztétikailag megihlet a táj szépsége. Szintén külön ciklust képeznek az elmúlás versei, metaforikusan az ősz-tél témájában jelentkező halállal és elmúlással nagyon sokat foglalkozom, gondolataim gyakran egy ismeretlen világ felé irányulnak. Sokszor elképzelem, mi lenne odaát, ezért is lett a kötet címe Ismeretlen vadászmezőkön. Lehet, hogy nem is veszélyes az odaát, csupán ismeretlen számunkra, és ezért nem tudunk a fizikai lét véges mivoltával szembenézni. Ehelyett strucc módjára a homokba dugjuk fejünket, mintha az élet sosem érne véget.

A magyar-szlovén és szlovén-magyar irodalmi kapcsolatok tükröződése a fordításirodalomban címmel kiadott tanulmánykötetéről azt mondja a szerző, hogy az teljesen elkülönül a szépirodalmi munkásságától, de így is van kapcsolat a kettő között, elsősorban műfordításai révén.

- A maribori egyetem fordítástudományi tanszékén egy új program indult, a magyarul tudó, általában magyar nemzetiségű hallgatók részére vezették be, hogy fordítástudományi képzésüket angol, német vagy éppen szlovén nyelvi képzéssel ötvözték - kezdte magyarázni Zágorec-Csuka Judit. - Ennek a programnak a nyelvi lektoraként kerültem a tanszékre. A munkám során a már lefordított szépirodalmi kötetekben rengeteg recenzióval és tanulmánnyal találkoztam, olyan tudományos írásra viszont sehol sem bukkantam, ami elemezné vagy összegezné ezeket a recenziókat és tanulmányokat, és ezáltal kirajzolódna a szlovén-magyar és reciprok fordítás- vagy irodalomtörténeti korszak. Mivel a hiányát éreztem ennek, végül amellett döntöttem, hogy saját magam készítem el ezeket a tanulmányokat. Ha így nézzük, akkor ez egy úttörő jellegű munka volt.

A tanulmánykötet elsősorban jegyzetként hasznosítható a szerző szerint, de az irodalom iránt érdeklődő laikusoknak is érdekes olvasmány lehet. A kötet ugyanis nemcsak a szlovén-magyar és magyar-szlovén irodalmi kapcsolatokról és a kétoldalú fordítástörténetről szól, de némi társadalomtörténeti háttér is található a tanulmányok között.

- A kötet egyik fejezetében pedig azokról a személyekről olvashatunk, akik a magyar és szlovén irodalom közvetítésében játszottak szerepet - tette még hozzá a szerző. - A fordítókról szóló rész is egyedülálló a maga nemében, hiszen ilyen komplex módon, vagyis életrajzi adatokkal és bibliográfiával kiegészítve sehol máshol nem találkozunk egyben a nevükkel.

Zágorec-Csuka Judit hozzátette: a kutatásai során az is kiderült, hogy még maguk a fordítók sem tudnak minden esetben egymásról, ez a kötet így számukra is adhat igazodási pontot.